Az újépítésű ingatlanok Mekkája lett a legnépszerűbb fővárosi kerület

2022. 06. 23., 16:47

Vidékies jellegű kültelekből elsőként az ország legfontosabb gépipari központjává nőtte ki magát, majd az elmúlt 5 évben szinte töretlenül birtokolta a legnépszerűbb fővárosi kerület címet, és jelenleg itt épül Budapest legtöbb újépítésű lakása. A Duna House összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci információkat a legek kerületéről.

Budapest 23 kerülete közül 2017 januárja óta minden hónapban dobogós helyen végzett a XIII. kerület a Duna House budapesti kerületek iránti érdeklődési adatai szerint. Mindössze tíz olyan hónap volt, amikor az ingatlanvásárlók más kerületet preferáltak leginkább, ebből összesen két alkalommal csúszott a harmadik helyre a kerület. A legnagyobb versenytársnak Zugló számít, de a II. és a XI. kerület is volt már keresettebb a XIII. kerületnél.

A XIII. kerület 11,33 négyzetkilométeres területével a 15. a budapesti kerületek között, összesen körülbelül 120 ezer lakosa van, így ez a városrész a főváros negyedik legnépesebb közigazgatási egysége. A többi kerülettel szemben a XIII. kerület nem kapott egységes elnevezést, Angyalföld, Göncz Árpád városközpont, Újlipótváros, Vizafogó városrészek alkotják, valamit ide tartozik a Népsziget déli része is, 2013-as elcsatolásáig pedig még a Margitsziget is a kerülethez tartozott.

Az egykori, vidékies jellegű kültelek a 20. századra már Magyarország legfontosabb gépipari központja lett, itt épült az ország első nyugati stílusú bevásárlóközpontja, napjainkban pedig az ingatlanállományt vizsgálva az egyik legváltozatosabb kerületté vált.

Angyalföld rendkívül sokféle körzetből áll, Lőportáldűlő például a 20. század elejéig teljes egészében katonai célra használt terület volt. Aki Angyalföldre költözne tíz- és négyemeletes panelházak lakásai közül választhat, de népszerű a családi házas övezetet kedvelők körében is, valamit számos újépítésű lakópark épült és épül ezen a területen. A Váci út környéke teljes átalakuláson esett át, irodaházak, kereskedelmi egységek és lakóparkok emelkedtek az egykori ipari épületek helyén.

A kerületben 2021-ben a Duna House kollégái több száz ingatlan eladásában működtek közre, az eladott ingatlanok értéke több mint 5 milliárd forint volt. Az adatok alapján az átlagos négyzetméterár 791 756 Ft volt. Az országos szinten tapasztalható áremelkedés a XIII. kerületet sem kerülte el, 2022 első 5 hónapjának értékesítési adatai szerint eddig a budapesti kerületek közül a XIII. kerületben történt a legtöbb ingatlantranzakció, amelyek alapján 942 499 forintra nőtt az átlagos négyezetméterár, köszönhetően a növekvő számú újépítésű ingatlannak, amely felfelé húzza az átlagárakat. A kerület angyalföldi részén kelt el a legalacsonyabb négyzetméterárú – 361 405 forint/m2 – ingatlan, egy 59,5 négyzetméter nagyságú, Frangepán utcai téglalakás, 21,5 millió forintos áron.

A négyzetméterenként több mint egy milliót kóstáló, 2022-ben eddig a legdrágábbnak számító magyar panellakás szintén a XIII. kerületben, de az újlipótvárosi részen talált új tulajdonosra. A Pozsonyi úti, jó állapotú, 36 négyzetméteres lakásért 39 milliót kaptak az eladók. Az idei első negyedév legdrágábban vevőre talált panellakása is Újlipótvárosban található, egy Kárpát utcai 61 millió foront értékű, 80 négyzetméteres, jó állapotú ingatlan 762 500 forintért négyzetméterenként.

Újlipótvárost 1950-ben csatolták a kerülethez, déli részén a ’20-as, ’30-as években épített, kedvelt, belső udvaros lakóházak alkotnak egységes városképet, északi felén pedig keveredve találhatnak az érdeklődők belső udvaros házakat, panelépületeket, valamint lakóparkokat is. A XIII. kerület legmagasabb áron értékesített ingatlana szintén itt található, egy Garam utcai, 105 négyzetméteres, újépítésű lakás, ami 241 185 000 forintért kelt el, ez kiugróan magas, 2 283 948 forintos árat jelent négyzetméterenként.

Vizafogó kínálatában is szerepelnek téglaépítésű bérházak, de főként lakótelepeiről híres és a Göncz Árpád városközpontban is változatos az ingatlanállomány. Utóbbi városrészben kelt el a kerület legalacsonyabb árú ingatlana, egy 22,5 négyzetméteres, felújított, félszuterén téglalakás a metró közelében, a Váci úton 11,7 millió forintért, 518 847 forintos négyzetméteráron.

Budapesten a XIII. kerület számít az újépítésű ingatlanok fellegvárának, hiszen 2022 második negyedévében itt adták el a legtöbb fővárosi, újépítésű ingatlant, összesen 417 darabot, átlagosan 1 119 392 forintos áron négyzetméterenként. A második negyedévben meghirdetett projektek alapján összesen 6002 lakásról beszélhetünk a kerületben, amelynek már csak a 14 százaléka vár vevőre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS