Az ingatlanpiacon is elkezdődött a nyár

Az ingatlanpiacon is elkezdődött a nyár
2022. 07. 01., 17:53

2022 júniusában országosan 10 859 lakóingatlan cserélt tulajdonost, és 120 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott a Duna House becslése szerint.

2022 júniusában a Duna House által becsült 10 859 adásvétel az előző hónaphoz képest és az előző év hasonló időszakához képest is gyengébb forgalmat mutat.  Májushoz képest 13 százalékos, 2021 júniusához képest pedig 20 százalékos a visszaesés. Az ingatlanpiac első félévben így a Duna House szerint közel 75 ezer tranzakció zajlott, ami így 2021-hez képest 10 százalékos elmaradást, a járvány sújtotta 2020-hoz képest pedig 25 százalékos növekedést mutat. A második félévben az emelkedő kamatkörnyezet miatt visszafogottabb ingatlanpiaci forgalommal számolnak a szakemberek, így az eladóknak és vevőknek is nagyobb segítségre lehet szükségük.

A jelzáloghitel-piacon is csökkenő tendencia volt júniusban, köszönhetően a kifutó Zöld Otthon Hitel volumennek is. A Duna House becslése alapján a nyár első hónapjában 120 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott. Ez az előző év júniusához és az idei májushoz képest 13–15 százalékos csökkenést mutat. Féléves tekintetben az MNB első négy havi tényadata és a Duna House májusi és júniusi becslése alapján összesen 753 milliárd forint lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, ami a 2021-es első félévhez képest 26 százalékos növekedést jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS