A bizonytalanabb gazdasági helyzetben tovább erősödhet az ingatlanbefektetések szerepe; a magyarországi ingatlanpiacon az első negyedéves tranzakciós adatok alapján újra erőre kaptak a befektetési céllal vásárlók, akik minden hónapban a vevők több mint 40 százalékát tették ki – közölte pénteken a Duna House statisztikái alapján.
A fővárosi ingatlanbefektetők átlagosan 50 millió forintnál drágább, jellemzően 50-60 négyzetméter közötti lakásokat vásároltak.
Az elmúlt 3 év budapesti adatai alapján az ingatlanpiac legutóbbi csúcsidőszakában, 2019-ben voltak a legnagyobb súllyal jelen a piacon a befektetési céllal vásárlók.
Az arányuk 2020-ban 10 százalékponttal, 30 százalékra esett vissza a koronavírus okozta változások miatt. Ebben az időszakban a külföldi befektetők is jóval elmaradtak a sokéves átlagtól. A 2021-es ingatlanpiaci visszarendeződés elsődlegesen az otthonteremtési lakásvásárlásokat hajtotta, így a fővárosi befektetők aránya csak tavaly év vége óta indult növekedésnek. Idén januárban arányuk elérte a 2019 januári 54 százalékos csúcsot.
Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője elmondta: a mostani gazdasági helyzetben sokan keresik a biztosabb eszközök nyújtotta lehetőségeket. A belvárosi kerületek újra a legkedveltebb befektetői célpontokká váltak: az 5., 6. és 7. kerületet együttesen a fővárosi érdeklődők közel fele jelölte meg vásárlása lehetséges területeként.
A vidéki ingatlanpiaci befektetők súlya nem jelentős, átlagosan 20-30 százalék közötti, de a koronavírusos időszakban is stabil maradt. Jelenlétük 2021-ben folyamatos növekedés mellett többször átlépte a 30 százalékos arányt, és ez a szint stabilizálódott az idei első negyedévben. A vidéki befektetők számára kisebb a piacra lépési küszöb, átlagosan 26-30 millió forint között vásárolnak ingatlanokat, ezért a pénzért a fővárosinál nagyobb alapterületű, 60-70 négyzetméteres ingatlanokba fektethetnek.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.