A magyarok havonta átlagosan 247 percet beszélnek mobiltelefonon, ami a jövőben várhatóan tovább emelkedik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb kutatásából.
Az ENSZ távközlésre szakosított szervezetének adatai szerint 2021-ben a legkevesebbet, havi 135 percet Hollandiában beszéltek, a legtöbbet, majdnem hat órát pedig Svédországban. Az európai átlag 227 perc volt, amelynél a magyar érték 20 perccel több.
A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon egybevág a térség országainak adataival is: Horvátországban 229 percet, Lengyelországban 266 percet, Ausztriában 246 percet beszéltek átlagosan 2021-ben.
A használatot nem befolyásolják az egyes országok közötti árkülönbségek. Egész Európában a legkedvezőbb áron a luxemburgiak használhatják mobiljukat, mégis az egyik legkevesebbet beszélő nemzet, csak a hollandoknál kevesebb a perchasználat. Ausztriában szintén a relatíve olcsó a mobiltelefonálás, ám mégsem beszélnek többet, mint az európai összehasonlításban viszonylag magas árakkal szembesülő magyarok. Legtöbbet a bolgároknak kell fizetniük, mégis átlag feletti – havi 264 perc – náluk a használat ideje.
Az európaiak mobiltelefonálásra fordított idejének szintje stabilnak tűnik, ugyanis míg 2010-ben havi átlagban 220 perc beszéd jutott egy lakosra, 2019-ben gyakorlatilag ugyanennyi, 226 perc.
Magyarországon 2015-ben összesen 20 milliárd percnyi hívást indítottak, ez 2021-re meghaladta a 28 milliárd percet is, azaz évente átlagosan öt százalékkal nőtt a beszélgetések ideje.
A mobilhívások növekedése lényegében a vezetékes hívások rovására következett be, nem beszélnek ugyanis többet manapság a magyarok, mint 10 éve, egyszerűen csak másképp oszlik meg a kétféle telefon között ugyanaz a beszédmennyiség. Az NMHH előrejelzése szerint emiatt a jelenlegi magyarországi havi 247 perc mobilbeszélgetés középtávon még legfeljebb 20-30 percet növekedhet. (NMHH)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.