Az erzsébetvárosi összeg dupláját költik ingatlanra az V. kerületi vásárlók

2023. 07. 26., 16:11

Nem állt meg az árak emelkedése a pesti belvárosban, az előző félévhez képest átlagosan 7 százalékkal magasabb négyzetméterárat kell fizetnie annak, aki a bérbeadás szempontjából frekventált belvárosi területeken szeretne ingatlant vásárolni. 2023 első félévében belvárosi ingatlanra átlagosan 50-100 millió forint körüli összeget szántak a vásárlók. Szélsőségekben sem volt hiány, VII. kerületi garzonlakást 17,5 millió forintért, luxuslakást teljes berendezéssel az V. kerületben a húszszorosáért kapni a Duna House adatai szerint.

Nem állt meg az árak emelkedése a pesti belvárosban, az előző félévhez képest átlagosan 7 százalékkal magasabb négyzetméterárat kell fizetnie annak, aki a bérbeadás szempontjából frekventált belvárosi területeken szeretne ingatlant vásárolni. 2023 első félévében belvárosi ingatlanra átlagosan 50-100 millió forint körüli összeget szántak a vásárlók. Szélsőségekben sem volt hiány, VII. kerületi garzonlakást 17,5 millió forintért, luxuslakást teljes berendezéssel az V. kerületben a húszszorosáért kapni a Duna House adatai szerint.

„Folytatódik az áremelkedés mind a rövid-, mind a hosszútávú lakáskiadást tervezők körében kedvelt célpontnak számító pesti belvárosban. Az V., VI. és a VII. kerületben értékesített lakások adatai szerint az előző év második félévéhez mérten idén átlagosan 7 százalékkal magasabb áron lehetett itt lakást vásárolni” – ismertette Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A belvárosi kerületek közül ingatlanvásárlásra 2023-ban a legtöbbet, átlagosan 100 millió forintot meghaladó összeget az V. kerületben költöttek az ingatlanközvetítő hálózat ügyfelei. Négyzetméterárak tekintetében is vezet a terület, ugyanis a 2023 első félévének eladásaiból származó adatok szerint az előző év azonos időszakában mért 1,1 millió forintot megközelítő négyzetméterenkénti árhoz képest még mindig 26 százalékkal magasabb, az előző félévhez képest azonban 2,5 százalékkal alacsonyabb árakon (1,36 millió forint/m2) lehet ingatlanhoz jutni a pesti belváros legdrágább kerületében.

A második legmagasabb négyzetméterárral a VI. kerületben találkozhatnak a vásárlók, itt az előző év azonos időszakához viszonyítva 10 százalékkal 980 ezer forint/m2-re emelkedett az első féléves átlag, ami 2022 második félének árszintjéhez képest 8 százalékos eltérés. Azonban, ha csak a második negyedéves eladások alapján vizsgáljuk az adatokat, akkor ingatlanvásárlásra egymillió forintot meghaladó négyzetméterárakon, átlagosan 55,6 millió forintot szántak a vevők.

Annak ellenére, hogy a VII. kerületi négyzetméterárakban tapasztalható a legnagyobb eltérés, mégis több mint 5 millió forinttal olcsóbban megúszta ingatlanbefektetését az, aki a VI. kerület helyett a VII. kerület kínálatából választott 2023 második negyedévében. A kerületben az előző negyedéves 960 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti árnál 9 százalékkal kedvezőbben, 874 ezer forintos áron lehetett ingatlanhoz jutni a Duna House adatai szerint.

Féléves átlagban is rekordot döntött a kerület, hiszen az idei első félév eladásai alapján 917 ezer forintos négyzetméterárat kellett fizetni a területen található lakásokért. Ez azonban az előző év azonos időszakához képest 19 százalékos, az előző félévhez képest 22 százalékos növekedést jelent.

„A járványidőszak lecsengésével, 2021 végétől újra visszanyerték népszerűségüket, majd a tavalyi év októberében minden eddiginél jobban megugrott a belvárosi kerületek iránti érdeklődés. A fővárosban a legtöbben (22,5 százalék) a VII. kerületet választották, az ingatlankeresők ötöde a VI. kerületet, míg 15,8 százalékuk az V. kerületet jelölte meg preferált területként. Idén júniusban azonban átvette a stafétát a budai oldal, Terézváros 16,8 százalékkal a dobogó legalsó fokán, Erzsébetváros az ötödik (15,2 százalék), az V. kerület pedig a tizenegyedik helyen (11,3 százalék) végzett a sorban” – tette hozzá a szakértő.

Az aktuális fővárosi ingatlankínálat 16 százaléka található a vizsgált belvárosi kerületekben, ahol a 841 ezer forintos egységáron kínált, 15 négyzetméter alapterületű, VII. kerületi felújított garzontól kezdve a több mint 5 millió euróért hirdetett önálló épületig válogathatnak az érdeklődők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS