Felfelé javította az első negyedévi GDP mutatókat kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Magyarországon a bruttó hazai termék volumene 2,1 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi első negyedévinél, ami 0,2 százalékkal kisebb visszaesésé az első becslésben jelzettnél. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél az előzetesen jelzett 1,9 százalék helyett 2,0 százalékkal nőtt, az előző év azonos negyedévihez mérve 1,6 százalékkal csökkent, ami 0,4 százalékponttal kisebb csökkenés az előző közlésnél.
2021 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A GDP volumene 2,1 százalékkal visszaesett. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt I. negyedévi adathoz viszonyítva 0,2 százalékponttal kisebb csökkenést jelez.
Termelési oldal:
Az ipar teljesítménye 3,4, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamosberendezés-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 2,4 százalékkal mérséklődött, a mezőgazdaságé 2,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,5 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (–47,7 százalék), illetve a szállítás, raktározás (–11,1 százalék) nemzetgazdasági ágban volt. A kereskedelem teljesítménye 0,3 százalékkal mérséklődött. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 5,4, a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatásé 9,4 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás hozzáadott értéke 2,5 százalékkal nagyobb, az oktatásé és az egészségügyé 3,8, illetve 2,3 százalékkal kisebb lett.
A bruttó hazai termék 2021. I. negyedévi, 2,1 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 2,1, az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább (0,8 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fogta vissza a GDP-t. Az ipar 0,7 százalékponttal javította a gazdasági teljesítményt.
A háztartások tényleges fogyasztása 3,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal csökkent. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 6,5 százalékkal alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál, miután a nem rezidensek (például a turisták) fogyasztási kiadása az idei év I. negyedévében is jelentősen visszaesett. Ezen belül a tartósság szerinti csoportok többségénél – féltartós (–6,9 százalék) és nem tartós (–2,6 százalék) termékek, illetve szolgáltatások (–11,1 százalék) – ugyancsak csökkent a hazai fogyasztási kiadások volumene, miközben a tartós termékeké (1,7 százalék) enyhén nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,3, a közösségi fogyasztásé 10,4 százalékkal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,5 százalékkal mérséklődött.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,6 százalékkal alacsonyabb lett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene enyhén mérséklődött, a gép- és berendezésberuházásoké nőtt. A beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek és a közigazgatás, védelem esetében jelentősen emelkedett, a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban jelentősen csökkent a beruházási volumen.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 12,4 százalékkal esett vissza.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 4,3 százalékkal alacsonyabb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – aktívum keletkezett, 669 milliárd forint értékben. Az export volumene (3,3 százalék) jobban nőtt, mint az importé (1,1 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 10,0, a behozatal 3,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 24,0 , importja 12,1 százalékkal zuhant.
A bruttó hazai termék 2021. I. negyedévi, 2,1%-os visszaeséséhez a végső fogyasztás 1,2, a bruttó felhalmozás 2,8 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,0 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
A gazdaság teljesítménye 2,0 százalékkal növekedett.
A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,3, az iparé 3,1, az építőiparé 6,0 százalékkal, a szolgáltatásoké 2,2 százalékkal nőtt.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,9, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,5, a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal nagyobb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,6 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelemben az export 1,6, az import 0,8 százalékkal emelkedett. (KSH)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.