Átvette az uralmat az ingatlanpiac felett a pesti belváros

2022. 11. 09., 13:11

A budapesti ingatlanvásárlók fő célpontjává vált a VII. és a VI. kerület idén októberben. A fővárosi ingatlantranzakciók 88,5 százaléka a pesti kerületekben zárult, ahol átlagosan 25,3 és 83,6 millió forint között költöttek ingatlanra a vevők. Az átlagos négyzetméterárak területtől és ingatlantípustól függően 130 ezertől egészen a 2,3 millió forintig húzódtak 2022-ben.

Budapestingatlanpiaci szempontból sokoldalú képet mutat. Ugyan a város keleti fele domborzatát tekintve egysíkúbb, mint a budai oldal, a tekintélyes alapterületet lefedő Pest 17 kerületében mégis hasonlóan sokrétű kínálattal találkozhatnak az érdeklődők.

„Míg a Budapest egészéből kisebb területet elfoglaló budai kerületek a hegyvidéknek köszönhetően magukkal hordozzák a panoráma luxusát, addig a pesti oldal ingatlanpiacának értékét főként a történelmi, pesti belvárosi városmag, az építészeti stílusok különlegességeit felvonultató, népszerű, tágabb értelemben vett belvárosi kerületek és az itt található klasszikus bérházak, valamint az UNESCO világörökségi helyszínei közül többet is felvonultató területek színesítik, de ne feledkezzünk el a külvárosi, családiházas övezetek nyugalmáról sem” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Budapest négy legnépesebb, 110 ezer főnél is magasabb lélekszámmal büszkélkedő kerülete közül kettő – a XI. és a III. – a budai oldalon, kettő – a XIII. és a XIV. – a pestin található. A 23 fővárosi terület 30 ezernél alacsonyabb lakosságszámmal rendelkező kerületei a budai I. és a pesti XXIII. kerület.

„A fővárosi ingatlantranzakciók jelentős többsége, 88,5 százaléka Pesten zárul, a Duna House Barométerének adatai alapján ingatlantípustól és elhelyezkedéstől függően az átlagos négyzetméterárak 681-870 ezer forint között mozogtak 2022 harmadik negyedévében” – tette hozzá Benedikt Károly.

Az ingatlanközvetítő ügyfelei között végzett felmérés szerint a tíz legkeresettebb fővárosi kerület közül hét a pesti oldalon található, érdekesség, hogy az évek óta verhetetlen XIII. kerület visszaszorult a dobogó harmadik fokára, helyette a befektetők által kedvelt VII. és VI. kerület vette át a stafétát idén októberben.

A jelentős árkülönbség miatt a pesti ingatlanpiac elemzése során a szakértők különválasztják a belvárosi és a többi pesti területen elhelyezkedő ingatlanra kötött adásvételeket. A klasszikus értelemben pesti belvárosnak nevezett V. kerületben vásárlók átlagosan 83,6 millió forintot költöttek, az átlagos ingatlannagyság 77 négyzetméter volt, amelyhez 1,1 millió forint körüli átlagos négyzetméteráron jutottak a vevők az idei év adatai alapján.

Ezzel szemben a többi pesti kerületben 25,3-56,6 millió forint közötti intervallumon belül mozgott az átlagos eladási ár. Ez alapján a legtöbbet a VI. kerületi ingatlanvásárlók költenek átlagosan, a legkevesebbet pedig a XXIII. kerületben hagynak ott a vevők. A XIII. kerületi otthonokért 970 ezer forint körüli átlagos árat is hajlandóak megfizetni a vevők négyzetméterenként, a XX. kerületben azonban kevéssel haladja csak meg az 580 ezer forintot egy négyzetméter ára.

A pesti oldal kerületei között a leghatalmasabb alapterületű ingatlan, egy 750 négyzetméteres, lakható, XIX. kerületi monstrum, ami 98 millió forintért kelt el, vagyis kevéssel több mint 130 ezer forintért négyzetméterenként. Ezzel ez a tranzakció érdemelte ki a pesti oldal legalacsonyabb négyzetméteráron zárult eladása címet, míg a legmagasabb négyzetméterárú házért közel 1,2 millió forintot adtak négyzetméterenként a XVII. kerületben, vételára közel 139 millió forint volt.

A 2022-es tranzakciós adatokat figyelembe véve a legdrágábban értékesített családiház a XV. kerületben található, 384 m2 nagyságú és 220 millió forintot adott érte új tulajdonosa, ami 572 ezer forintos négyzetméterárat jelent. A XX. kerületben kelt el a legalacsonyabbáron, 10,6 millió forintért a legkisebb alapterületű ház, ami mindössze 20 négyzetméter.

A legcsekélyebb élettérrel rendelkező, idén értékesített, pesti oldalon található lakás egy XIX. kerületi, 12 négyzetméteres, felújítandó, téglaépítésű minigarzon, 483 ezer Ft/m2-es áron, ami 5,8 millióért, egy és negyed év alatt találta meg új lakóját. A befektetők által kedvelt, belsőbb kerületek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy egy hasonló méretű lakásért több mint a dupláját hajlandóak adni. Egy mindössze egy négyzetméterrel nagyobb, VII. kerületi, jó állapotú téglalakás 1,1 milliónál is többe került négyzetméterenként, így a végső vételár 14,5 millió forintra rúgott.

A pesti kerületek 2022-es tranzakciói közül négyzetméterár szempontjából csúcstartó egy XIII. kerületi, 105 négyzetméteres újépítésű lakás, ami közel 2,3 millió Ft/m2-ért, összességében 241 millió forintos vételáron talált új tulajdonosra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS