Átvette az uralmat az ingatlanpiac felett a pesti belváros

2022. 11. 09., 13:11

A budapesti ingatlanvásárlók fő célpontjává vált a VII. és a VI. kerület idén októberben. A fővárosi ingatlantranzakciók 88,5 százaléka a pesti kerületekben zárult, ahol átlagosan 25,3 és 83,6 millió forint között költöttek ingatlanra a vevők. Az átlagos négyzetméterárak területtől és ingatlantípustól függően 130 ezertől egészen a 2,3 millió forintig húzódtak 2022-ben.

Budapestingatlanpiaci szempontból sokoldalú képet mutat. Ugyan a város keleti fele domborzatát tekintve egysíkúbb, mint a budai oldal, a tekintélyes alapterületet lefedő Pest 17 kerületében mégis hasonlóan sokrétű kínálattal találkozhatnak az érdeklődők.

„Míg a Budapest egészéből kisebb területet elfoglaló budai kerületek a hegyvidéknek köszönhetően magukkal hordozzák a panoráma luxusát, addig a pesti oldal ingatlanpiacának értékét főként a történelmi, pesti belvárosi városmag, az építészeti stílusok különlegességeit felvonultató, népszerű, tágabb értelemben vett belvárosi kerületek és az itt található klasszikus bérházak, valamint az UNESCO világörökségi helyszínei közül többet is felvonultató területek színesítik, de ne feledkezzünk el a külvárosi, családiházas övezetek nyugalmáról sem” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Budapest négy legnépesebb, 110 ezer főnél is magasabb lélekszámmal büszkélkedő kerülete közül kettő – a XI. és a III. – a budai oldalon, kettő – a XIII. és a XIV. – a pestin található. A 23 fővárosi terület 30 ezernél alacsonyabb lakosságszámmal rendelkező kerületei a budai I. és a pesti XXIII. kerület.

„A fővárosi ingatlantranzakciók jelentős többsége, 88,5 százaléka Pesten zárul, a Duna House Barométerének adatai alapján ingatlantípustól és elhelyezkedéstől függően az átlagos négyzetméterárak 681-870 ezer forint között mozogtak 2022 harmadik negyedévében” – tette hozzá Benedikt Károly.

Az ingatlanközvetítő ügyfelei között végzett felmérés szerint a tíz legkeresettebb fővárosi kerület közül hét a pesti oldalon található, érdekesség, hogy az évek óta verhetetlen XIII. kerület visszaszorult a dobogó harmadik fokára, helyette a befektetők által kedvelt VII. és VI. kerület vette át a stafétát idén októberben.

A jelentős árkülönbség miatt a pesti ingatlanpiac elemzése során a szakértők különválasztják a belvárosi és a többi pesti területen elhelyezkedő ingatlanra kötött adásvételeket. A klasszikus értelemben pesti belvárosnak nevezett V. kerületben vásárlók átlagosan 83,6 millió forintot költöttek, az átlagos ingatlannagyság 77 négyzetméter volt, amelyhez 1,1 millió forint körüli átlagos négyzetméteráron jutottak a vevők az idei év adatai alapján.

Ezzel szemben a többi pesti kerületben 25,3-56,6 millió forint közötti intervallumon belül mozgott az átlagos eladási ár. Ez alapján a legtöbbet a VI. kerületi ingatlanvásárlók költenek átlagosan, a legkevesebbet pedig a XXIII. kerületben hagynak ott a vevők. A XIII. kerületi otthonokért 970 ezer forint körüli átlagos árat is hajlandóak megfizetni a vevők négyzetméterenként, a XX. kerületben azonban kevéssel haladja csak meg az 580 ezer forintot egy négyzetméter ára.

A pesti oldal kerületei között a leghatalmasabb alapterületű ingatlan, egy 750 négyzetméteres, lakható, XIX. kerületi monstrum, ami 98 millió forintért kelt el, vagyis kevéssel több mint 130 ezer forintért négyzetméterenként. Ezzel ez a tranzakció érdemelte ki a pesti oldal legalacsonyabb négyzetméteráron zárult eladása címet, míg a legmagasabb négyzetméterárú házért közel 1,2 millió forintot adtak négyzetméterenként a XVII. kerületben, vételára közel 139 millió forint volt.

A 2022-es tranzakciós adatokat figyelembe véve a legdrágábban értékesített családiház a XV. kerületben található, 384 m2 nagyságú és 220 millió forintot adott érte új tulajdonosa, ami 572 ezer forintos négyzetméterárat jelent. A XX. kerületben kelt el a legalacsonyabbáron, 10,6 millió forintért a legkisebb alapterületű ház, ami mindössze 20 négyzetméter.

A legcsekélyebb élettérrel rendelkező, idén értékesített, pesti oldalon található lakás egy XIX. kerületi, 12 négyzetméteres, felújítandó, téglaépítésű minigarzon, 483 ezer Ft/m2-es áron, ami 5,8 millióért, egy és negyed év alatt találta meg új lakóját. A befektetők által kedvelt, belsőbb kerületek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy egy hasonló méretű lakásért több mint a dupláját hajlandóak adni. Egy mindössze egy négyzetméterrel nagyobb, VII. kerületi, jó állapotú téglalakás 1,1 milliónál is többe került négyzetméterenként, így a végső vételár 14,5 millió forintra rúgott.

A pesti kerületek 2022-es tranzakciói közül négyzetméterár szempontjából csúcstartó egy XIII. kerületi, 105 négyzetméteres újépítésű lakás, ami közel 2,3 millió Ft/m2-ért, összességében 241 millió forintos vételáron talált új tulajdonosra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.
2024-05-25 09:10:47
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) képviselői a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) Sanghaji Irodájának delegációját fogadták csütörtökön Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS