Átlagosan ennyit költenek Budapesten az ingatlanvásárlók

2021. 09. 21., 13:45

Míg országos szinten kétszámjegyű növekedés figyelhető meg az ingatlanárak esetében, addig Győr-Moson-Sopron megyében a piac élénkülése visszafogottabb mértékű. A Duna House adatai alapján mindössze 5 százalékos az áremelkedés tavalyhoz képest, de még mindig az egyik legdrágább térségnek számít Magyarországon.

Az északnyugati országhatár térségében lévő ingatlanok áremelkedése elmarad az országos átlagtól. A Duna House legfrissebb adatai szerint Győr-Moson-Sopron megyében mérsékelt, mindössze 5 százalékos a növekedés, az idei és a tavalyi év január-augusztusi időszakát összevetve.

A panelek átlagos négyzetméterára jelenleg 380 000 forint, míg a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házak esetében stagnálás figyelhető meg 2020 azonos időszakához képest, így a norma szerint egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért.

Árszínvonal tekintetében tehát így is az egyik – lakhatási szempontból – legdrágább régiónak számít hazánkban Győr-Moson-Sopron megye, köszönhetően fejlett infrastruktúrájának és Ausztria szomszédságának, amely egyben a befektetőket is vonzza. Akárcsak Zala és Vas megyében, úgy a térségre is igaz, hogy a téglalakások és a házak (34-34 százalék) keresettebbek, mint a panelek (19 százalék) – szemben az országos átlaggal.

Ezzel párhuzamosan az újépítésű ingatlanok is egyre népszerűbbek, igaz, átlagos négyzetméteráruk eléri már a 420.000 forintot.

„Január-július között a legnagyobb forgalmat Győrben bonyolították le irodáink, a tranzakciók több mint fele itt összpontosult. A megyeszékhely mellett Sopronban regisztráltak élénkebb ingatlankereskedelmet (12 százalék) szakértőink, az adásvételek további része arányosan oszlik meg a kisebb-nagyobb településeken.  Eladói szempontból elsősorban a nagyobb vagy kisebb lakásba költözés, illetve az örökségből szerezhető hozam realizálása miatt döntenek az ingatlan értékesítése mellett. A vásárlók legfőbb motivációja pedig a nagyobb otthonba való költözés, a befektetés és az első lakás vásárlása" – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Jelenleg egy több mint 250 millió forintos luxus családi ház a legdrágább ingatlan a Duna House kínálatában. A Sopron Rózsadombján, a Lővérek szívében található, 6 hálószobás ház egy 1137 négyzetméteres telken épült, és olyan extrák tartoznak hozzá, mint a teljes városi panoráma, napkollektorok, beépített szauna, kondiszoba és borozó-bár helyiség.

A választék TOP3-jában egy Győr belvárosi, műemlékként nyilvántartott, háromszintes ház is elérhető, 150 millió forintért, de a soproni Erdészeti és Faipari Szakközépiskola – mostanra lakhatatlanná vált – egykori B épületét is eladásra kínálják, 220 millió forintért.

„A legtöbb, hallgatói élettől vibráló nagyvárosban átlagosan 100-135 ezer forint között mozognak az albérleti díjak. Jelentős változás nem történt az előző évekhez képest, régiónkban így is igen széles skálán változnak az árak: míg Győrben jellemzően 120.000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80.000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak" – tette hozzá a Győr-Moson-Sopron megyei albérletpiacot elemezve Benedikt Károly.

Míg Budapesten főként befektetési szándékkal vásároltak a vevők ingatlant (36 százalék), addig vidéken az elsődleges motiváció a nagyobb lakásba való költözés volt, és csak második helyen szerepelt a befektetés (22 százalék). A fővárosban 9 százalékponttal nőtt 2020 azonos időszakához viszonyítva ezen vásárlók aránya, addig vidéken stagnált számuk – áll a legfrissebb Duna House Barométerben. Nem csak a vevők vásárlási szándék szerinti megoszlásában, de az így megszerzett ingatlanok árában és méretében is jelentős különbségek vannak.

Budapesten jellemzően 55 négyzetméteres lakásokat választanak a befektetők, amikre átlagosan 43 millió forintot költenek, vidéken viszont már nagyobb, 65-70 négyzetméteres ingatlanokat preferálnak, átlagosan 21,9 millió forintért. Az elemzés alapján elmondható, hogy a szeptemberi iskolakezdés és az idénymunkások visszatérése plusz motivációt adott a potenciális vevőknek az ingatlanvásárláshoz.

Így a nyár vége minimális élénkülést hozott a lakóingatlanpiacon, a Duna House által jelzett 11 304 darab tranzakció ugyan elmarad az előző évek augusztusaihoz képest, de az előző hónaphoz viszonyítva (11 185) növekedést mutat, ami őszre tovább aktivizálódhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS