Átlagosan ennyit költenek Budapesten az ingatlanvásárlók

2021. 09. 21., 13:45

Míg országos szinten kétszámjegyű növekedés figyelhető meg az ingatlanárak esetében, addig Győr-Moson-Sopron megyében a piac élénkülése visszafogottabb mértékű. A Duna House adatai alapján mindössze 5 százalékos az áremelkedés tavalyhoz képest, de még mindig az egyik legdrágább térségnek számít Magyarországon.

Az északnyugati országhatár térségében lévő ingatlanok áremelkedése elmarad az országos átlagtól. A Duna House legfrissebb adatai szerint Győr-Moson-Sopron megyében mérsékelt, mindössze 5 százalékos a növekedés, az idei és a tavalyi év január-augusztusi időszakát összevetve.

A panelek átlagos négyzetméterára jelenleg 380 000 forint, míg a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házak esetében stagnálás figyelhető meg 2020 azonos időszakához képest, így a norma szerint egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért.

Árszínvonal tekintetében tehát így is az egyik – lakhatási szempontból – legdrágább régiónak számít hazánkban Győr-Moson-Sopron megye, köszönhetően fejlett infrastruktúrájának és Ausztria szomszédságának, amely egyben a befektetőket is vonzza. Akárcsak Zala és Vas megyében, úgy a térségre is igaz, hogy a téglalakások és a házak (34-34 százalék) keresettebbek, mint a panelek (19 százalék) – szemben az országos átlaggal.

Ezzel párhuzamosan az újépítésű ingatlanok is egyre népszerűbbek, igaz, átlagos négyzetméteráruk eléri már a 420.000 forintot.

„Január-július között a legnagyobb forgalmat Győrben bonyolították le irodáink, a tranzakciók több mint fele itt összpontosult. A megyeszékhely mellett Sopronban regisztráltak élénkebb ingatlankereskedelmet (12 százalék) szakértőink, az adásvételek további része arányosan oszlik meg a kisebb-nagyobb településeken.  Eladói szempontból elsősorban a nagyobb vagy kisebb lakásba költözés, illetve az örökségből szerezhető hozam realizálása miatt döntenek az ingatlan értékesítése mellett. A vásárlók legfőbb motivációja pedig a nagyobb otthonba való költözés, a befektetés és az első lakás vásárlása" – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Jelenleg egy több mint 250 millió forintos luxus családi ház a legdrágább ingatlan a Duna House kínálatában. A Sopron Rózsadombján, a Lővérek szívében található, 6 hálószobás ház egy 1137 négyzetméteres telken épült, és olyan extrák tartoznak hozzá, mint a teljes városi panoráma, napkollektorok, beépített szauna, kondiszoba és borozó-bár helyiség.

A választék TOP3-jában egy Győr belvárosi, műemlékként nyilvántartott, háromszintes ház is elérhető, 150 millió forintért, de a soproni Erdészeti és Faipari Szakközépiskola – mostanra lakhatatlanná vált – egykori B épületét is eladásra kínálják, 220 millió forintért.

„A legtöbb, hallgatói élettől vibráló nagyvárosban átlagosan 100-135 ezer forint között mozognak az albérleti díjak. Jelentős változás nem történt az előző évekhez képest, régiónkban így is igen széles skálán változnak az árak: míg Győrben jellemzően 120.000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80.000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak" – tette hozzá a Győr-Moson-Sopron megyei albérletpiacot elemezve Benedikt Károly.

Míg Budapesten főként befektetési szándékkal vásároltak a vevők ingatlant (36 százalék), addig vidéken az elsődleges motiváció a nagyobb lakásba való költözés volt, és csak második helyen szerepelt a befektetés (22 százalék). A fővárosban 9 százalékponttal nőtt 2020 azonos időszakához viszonyítva ezen vásárlók aránya, addig vidéken stagnált számuk – áll a legfrissebb Duna House Barométerben. Nem csak a vevők vásárlási szándék szerinti megoszlásában, de az így megszerzett ingatlanok árában és méretében is jelentős különbségek vannak.

Budapesten jellemzően 55 négyzetméteres lakásokat választanak a befektetők, amikre átlagosan 43 millió forintot költenek, vidéken viszont már nagyobb, 65-70 négyzetméteres ingatlanokat preferálnak, átlagosan 21,9 millió forintért. Az elemzés alapján elmondható, hogy a szeptemberi iskolakezdés és az idénymunkások visszatérése plusz motivációt adott a potenciális vevőknek az ingatlanvásárláshoz.

Így a nyár vége minimális élénkülést hozott a lakóingatlanpiacon, a Duna House által jelzett 11 304 darab tranzakció ugyan elmarad az előző évek augusztusaihoz képest, de az előző hónaphoz viszonyítva (11 185) növekedést mutat, ami őszre tovább aktivizálódhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS