Átlagosan 157 napig tart eladni egy használt házat

2023. 12. 18., 17:10

Lassabban döntenek a vásárlók, az ingatlanok minden lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, derült ki az Otthon Centrum országos felméréséből.

„Az előző év harmadik negyedévéhez képest érezhetően lassult a piac és valamennyi ingatlantípus esetében hosszabb idő kell az értékesítéséhez” – kommentálta az Otthon Centrum elemzési vezetője a legfrissebb ingatlanpiaci felmérést. Soóki-Tóth Gábor elmondta: az idei év harmadik negyedévében panellakást átlagosan 99, téglalakást 100, családi házat pedig 157 nap alatt lehetett értékesíteni. A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy az állapottól és elhelyezkedéstől függően továbbra is jelentős különbségekkel lehet találkozni, s mivel az ingatlan minősége felértékelődött a vásárlók szemében, ezért a rosszabb állapotú ingatlanok eladási ideje érezhetően megnőtt.

Jelentős változás, hogy a panellakás 99 napos, átlagos értékesítési ideje lényegében már megegyezik a téglalakások átlagával. Abszolút értékben és arányait tekintve is a házgyári technológiával épült lakások esetében nőtt a legnagyobb mértékben az eladáshoz szükséges idő, hiszen a tavalyi év harmadik negyedévében mért, 55 napos átlagos értékesítési idő idén 44 nappal tovább tart. Ez alól egyedül Budapest belvárosa a kivétel, az itt mért, 60 napos átlag megegyezik a tavalyi értékkel.

A főváros egyéb városrészeiben azonban már átlagosan 90 nap szükséges egy panellakás eladásához, míg a megyei jogú városokban 100, az agglomerációban 130, a kisebb városokban 160 nap az átlagérték.

„Általánosságban elmondható, hogy a nagyvárosok központi lakótelepein kell a legkevesebb idő az üzletkötéshez, de a legtöbb térségben így is egy-másfél hónappal nőtt az eladási idő” – összegezte Soóki-Tóth Gábor.

A téglalakások 100 napos, átlagos értékesítési ideje 26 nappal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a három használt típus közül itt volt a legkisebb változás. Némi meglepetésre a külső pesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban kelnek el leggyorsabban a lakások, átlagosan 83 nap alatt. Budán és a megyei jogú városok többségében valamivel több időt tölt az ingatlan a piacon, átlagosan 90 napot, míg a főváros belvárosi kerületeiben és a hat régióközpontban 115, valamint 120 nap a középérték.

A kisebb településeken azonban ennél kevesebb, kereken 100 nap a mértékadó átlag. A legtöbb térségben megközelítőleg 30 nappal nőtt a forgási idő, a legkedvezőbb értéket mutató térségekben csak két héttel, míg a leghosszabb értékesítési idejű országrészek esetében másfél hónappal.

Hagyományosan a használt házak értékesítése tart a legtovább, és ez a harmadik negyedévre sem változott, ebben az ingatlanpiaci kategóriában 157 nap az átlag, ami 27 nappal több a tavalyi év ugyanezen időszakában mért átlagértéknél. Ebben a szegmensben a budai kerületeké a legkedvezőbb érték 131 nappal, de még a régióközpontok és a külső pesti kerületek 140 napja is átlag alattinak számít.

A fővárosi agglomerációban az átlaggal megegyező, a kisebb településeken, városokban viszont már az átlagnál hosszabb idő, 170 nap szükséges az ingatlan eladásához. Számottevő, 30-60 napos növekedés elsősorban Budapesten, a megyei jogú városokban és az agglomerációk esetében tapasztalható, elsősorban azért, mert a kisebb lélekszámú településeken már tavaly jelentősen hosszabbodott az értékesítési idő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS