Átlagosan 157 napig tart eladni egy használt házat

2023. 12. 18., 17:10

Lassabban döntenek a vásárlók, az ingatlanok minden lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, derült ki az Otthon Centrum országos felméréséből.

„Az előző év harmadik negyedévéhez képest érezhetően lassult a piac és valamennyi ingatlantípus esetében hosszabb idő kell az értékesítéséhez” – kommentálta az Otthon Centrum elemzési vezetője a legfrissebb ingatlanpiaci felmérést. Soóki-Tóth Gábor elmondta: az idei év harmadik negyedévében panellakást átlagosan 99, téglalakást 100, családi házat pedig 157 nap alatt lehetett értékesíteni. A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy az állapottól és elhelyezkedéstől függően továbbra is jelentős különbségekkel lehet találkozni, s mivel az ingatlan minősége felértékelődött a vásárlók szemében, ezért a rosszabb állapotú ingatlanok eladási ideje érezhetően megnőtt.

Jelentős változás, hogy a panellakás 99 napos, átlagos értékesítési ideje lényegében már megegyezik a téglalakások átlagával. Abszolút értékben és arányait tekintve is a házgyári technológiával épült lakások esetében nőtt a legnagyobb mértékben az eladáshoz szükséges idő, hiszen a tavalyi év harmadik negyedévében mért, 55 napos átlagos értékesítési idő idén 44 nappal tovább tart. Ez alól egyedül Budapest belvárosa a kivétel, az itt mért, 60 napos átlag megegyezik a tavalyi értékkel.

A főváros egyéb városrészeiben azonban már átlagosan 90 nap szükséges egy panellakás eladásához, míg a megyei jogú városokban 100, az agglomerációban 130, a kisebb városokban 160 nap az átlagérték.

„Általánosságban elmondható, hogy a nagyvárosok központi lakótelepein kell a legkevesebb idő az üzletkötéshez, de a legtöbb térségben így is egy-másfél hónappal nőtt az eladási idő” – összegezte Soóki-Tóth Gábor.

A téglalakások 100 napos, átlagos értékesítési ideje 26 nappal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a három használt típus közül itt volt a legkisebb változás. Némi meglepetésre a külső pesti kerületekben és a fővárosi agglomerációban kelnek el leggyorsabban a lakások, átlagosan 83 nap alatt. Budán és a megyei jogú városok többségében valamivel több időt tölt az ingatlan a piacon, átlagosan 90 napot, míg a főváros belvárosi kerületeiben és a hat régióközpontban 115, valamint 120 nap a középérték.

A kisebb településeken azonban ennél kevesebb, kereken 100 nap a mértékadó átlag. A legtöbb térségben megközelítőleg 30 nappal nőtt a forgási idő, a legkedvezőbb értéket mutató térségekben csak két héttel, míg a leghosszabb értékesítési idejű országrészek esetében másfél hónappal.

Hagyományosan a használt házak értékesítése tart a legtovább, és ez a harmadik negyedévre sem változott, ebben az ingatlanpiaci kategóriában 157 nap az átlag, ami 27 nappal több a tavalyi év ugyanezen időszakában mért átlagértéknél. Ebben a szegmensben a budai kerületeké a legkedvezőbb érték 131 nappal, de még a régióközpontok és a külső pesti kerületek 140 napja is átlag alattinak számít.

A fővárosi agglomerációban az átlaggal megegyező, a kisebb településeken, városokban viszont már az átlagnál hosszabb idő, 170 nap szükséges az ingatlan eladásához. Számottevő, 30-60 napos növekedés elsősorban Budapesten, a megyei jogú városokban és az agglomerációk esetében tapasztalható, elsősorban azért, mert a kisebb lélekszámú településeken már tavaly jelentősen hosszabbodott az értékesítési idő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-14 05:14:00
A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS