Átlagosan 1,4 millió forinthoz közelít az újépítésű ingatlanok négyzetméterára Budapesten

2023. 09. 22., 14:22

Egyre kevesebben tudják megfizetni a fővárosi újépítésű ingatlanokat, akik azonban mégis az új lakások mellett döntenek, egyre több extrát és csúcsminőséget szeretnének kapni a pénzükért. Tavalyhoz képest 10 százalékkal emelkedett a fővárosi átlagos négyzetméterár, ami idén a harmadik negyedév eladásai alapján az 1,4 millió forintot közelíti.

„A gazdasági környezet, a hitelezési nehézségek, a magas infláció, az eddig folyamatosan dráguló építőanyagok és munkaerő nem hozta meg túlzottan sem a fejlesztők, sem az ingatlanvásárlók kedvét az újépítésű otthonokhoz. Az új ingatlanok árszintje az idei évben tovább növekedett, aminek köszönhetően a fizetőképes kereslet is apadni kezdett, valamint csökkenés tapasztalható az induló projektek számában is” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Az előző év harmadik negyedévének adataihoz képest a fővárosi újépítésűek átlagos négyzetméterára 10 százalékkal, 1,37 millió forintra emelkedett, az előző negyedéves adatokhoz képest ugyanakkor stagnált a négyzetméterenkénti átlagos ár. Míg egy évvel ezelőtt az átlagos, újépítésű ingatlanra fordított összeg a 80,5 millió forintot közelítette, addig az idei harmadik negyedévben már 10 millió forinttal többe kerül, ha az otthonteremtés során az új ingatlanokat preferálja a vevő.

A meghirdetett újépítésű lakások tekintetében vezető kerületnek számít a XIII., a XI., valamint a IX. kerület. Az idei harmadik negyedéves adatok alapján a felsorolt kerületek közül a legdrágább Ferencváros, ahol 1,6 millió forint fölé szökött az értékesített újépítésű lakások átlagos négyzetméterára. Költséges az otthonteremtés Újbudán is, aki itt szeretne újépítésű ingatlant vásárolni, annak 1,5 millió forint feletti négyzetméterárral kell kalkulálnia, míg a XIII. kerületben meghaladja az 1,3 millió Ft/m2-t az ár.

„Mélyebben a zsebükbe kell nyúlni ugyanakkor azoknak a vevőknek, akik a főváros budai oldalán szeretnének újépítésű otthonhoz jutni. A második kerületben 2,6 millió forintra emelkedett az újépítésű projektekben elkelt lakások átlagos négyzetméterára a harmadik negyedéves adatok alapján”– tette hozzá a szakértő.

Míg az előző negyedévben Terézváros, addig a harmadik negyedévben Erzsébetváros is csatlakozott a 2 millió forint felettiek táborához, itt jelenleg a 2,1 millió forintot is meghaladja az átlagos négyzetméterár az új lakások esetében. Kedvezőbb árakkal találkozhat az a vevő, aki a központi területektől távolabb merészkedik, ugyanis aki a pesti oldal külső kerületeiben (XV., XVI., XVII. kerület), valamint Csepelen választ ingatlant, az egymillió forint alatti négyzetméteráron is megúszhatja az otthonteremtést.

A kiváló energetikai paraméterekkel rendelkező, alacsony energiaigényű és fenntartási költségű otthonok továbbra is keresettek a piacon, ugyanakkor az értük kért árat egyre kevesebben tudják megfizetni. Az idei ingatlanpiacon a magas kamatok és az inflációnak köszönhetően megugró mindennapi költségek miatt szinte csak az a szűk vásárlói réteg szerződik, akiknek egyéni élethelyzete miatt (bővülő család, válás) sürgős az otthonteremtés.

A hiteles vásárlók aránya a magas kamatkörnyezet miatt jelentősen csökkent, kevesen mernek belevágni a lakásvásárlásba, ugyanakkor azok, akik a városi csok adta lehetőségeket, például államilag támogatott hitel, illetékkedvezmény még az idei évben ki szeretnék használni, év végéig biztosan piacra lépnek majd. Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról sem, hogy ha a vásárló nem szeretne kifutni az időből, akkor októberig érdemes aláírt adásvételivel megkezdeni a csok- és a hiteligénylés folyamatát.

Az alacsony kereslet miatt megindult a fejlesztők közötti verseny, az érdeklődőket különböző akciókkal (teremgarázshely, konyhabútor, ajándék redőny, több lakás egyidejű vásárlása esetén árkedvezmény stb.) igyekeznek az adott fejlesztéshez vonzani. A vásárlói döntést a lokáció és a terület infrastruktúrájának fejlettsége mellett az újépítésű projekt és a lakás műszaki tartalma, energetikai besorolása és a várható fenntartási költségek is befolyásolják.

Területtől és beruházótól is függ, hogy milyen alapfelszereltséget és milyen extrákat adnak a lakásokhoz. Általában a burkolatokat, a konyhai kiállásokat és a fürdőszobai szanitereket tartalmazza az ár, de van olyan elérhető projekt, ahol nem csak kiállást, de bútort is adnak a konyhához, vagy vállalják az ingatlan üzemeltetését, gondnokságát. Van olyan vevő, aki kulcsrakész, teljeskörűen berendezett ingatlant szeretne.

A ház által kínált extra szolgáltatások is keresettek. Fontos például, hogy elérhetőek legyenek a közösségi terek, amelyeket munkára, beszélgetésre, üzleti tárgyalásra is használhatnak a lakók. Ideális, ha a közösségi terek energiaellátását napelemek biztosítják, a lakásokban pedig a központi, fali vagy mennyezeti hűtő-fűtő rendszereket preferálják a vásárlók. Kiemelten fontos az elektromos autókiállás, de egyre inkább van igény arra is, hogy az épületben vagy a közelében legyen telephelye az autómegosztó szolgáltatók valamelyikének is. Ideális, ha van edzőterem, kinti-benti medence, gyerekfelvigyázás, kávézó, étterem és ma már alap a portaszolgálat is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS