Átlag 41 milliót fizetett az első lakást vásárlók fele Budapesten

2023. 12. 08., 13:10

Megújult lendületet hozott az első lakásukat vásárlók számára a jövő évtől induló CSOK Plusz. Az első közös lakás vásárlásakor felére csökkentett önerőelvárással és a kedvezményes kamatozású hitellehetőséggel lényegesen könnyebben vághatnak bele az otthonteremtésbe a gyermeket vállaló házaspárok, akik így használt lakást az országban bárhol, újépítésű ingatlant 1,3 millió forintos négyzetméterár alatt pedig még a fővárosban is szerezhetnek a támogatás segítségével 80 millió forintos értékhatárig.

A 2022-es év eseményei, a gazdasági helyzet, a hitelezési nehézségek és magas kamatok, az idei évben pedig ráadásként a megugró infláció sem kedvezett különösebben a vásárlási kedvnek a hazai ingatlanpiacon. Az állami otthonteremtési támogatások jövő évtől hatályos változásai azonban új lendületet adtak a szegmensnek, vannak, akik azért léptek a piacra és kezdtek ingatlankeresésbe 2023 során, mert jövőre már elesnének a támogatásoktól, és vannak olyanok is, akiknek épp az új támogatási rendszer kedvez majd jobban.

„Jövőre a CSOK Pluszt igénylő házaspárok számára jelentős kedvezmény, hogy első közös lakásuk vásárlása esetén feleződik az önerő, tehát a kiszemelt ingatlan vételárának 20 százaléka helyett mindössze 10 százalékos indulótőke is elegendő, hogy belevágjanak az otthonteremtésbe” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

„Nagy könnyebbség a vásárlók számára, valamint jelentősen bővíti a jogosultak körét, hogy a jogalkotók nem csupán a ténylegesen első lakásukat szerzők számára tették elérhetővé a támogatást. Azok a párok is pályázhatnak a kedvezményes kölcsönre, akiknél vagy az egyik, vagy mindkét félnek van már ingatlan a birtokában, de közös tulajdonuk még nincs” – folytatta a szakértő.

Az első lakásukat vásárlók aktivitása tavalyhoz képest számottevő arányban javult 2023 során, a fővárosban ugyanis 2022-ben átlagosan 16 százalékos arányban, míg vidéken 21 százalékban voltak jelen az ingatlanpiaci tranzakciókban a Duna House Barométer adatai szerint.

Az idei év első tizenegy hónapjának adatai alapján jelenlétük fokozódott, a fővárosban 21, vidéken 26 százalékra nőtt az első lakásukat vásárló ügyfelek aránya. A budapesti első lakást vásárlók átlagosan 42 millió forintot meghaladó összeget fordítottak ingatlanvásárlásra idén, ezért az összegért átlagosan 56 négyzetméteres lakásokat, házakat kaptak. A vidéki területeken azonban jóval csekélyebb összegből is kivitelezhető az otthonteremtés, hiszen megközelítőleg 80 négyzetméteres ingatlanjaikra a fővárosinál 12 millió forinttal kedvezőbb áron szerződhettek.

Országos viszonylatban az összes ingatlantranzakció 19 százalékban szerepelt első lakást vásárló ügyfél a vevői oldalon, az átlagos ingatlanvásárlásra szánt összeg a Duna House értékesítési adatai alapján 32,8 millió forint volt, amelyért egy többtagú család számára is élhető, 75 négyzetméteres lakást vagy házat is kaphattak a vevők. Az első lakásra szerződő ügyfelek 23 százaléka budapesti ingatlant választott, 19 százalékuk Pest, 10 százalékuk Bács-Kiskun, 9 százalékuk Komárom-Esztergom vármegyében költözött első saját ingatlanába.

A fővárosi első lakást vásárlók 55 százaléka téglaépítésű lakást vett, amelyért átlagosan 41 millió forintot fizetett, ez 846 ezer forintos átlagos négyzetméterárat és 49 négyzetméteres alapterületet jelentett. Házgyári lakást az esetek 31 százalékban választottak az ügyfelek, azonban vételár szempontjából ők sem jártak sokkal jobban, hiszen számukra is átlagosan 39,6 millió forintos kiadás volt a lakásvásárlás, azonban 7 négyzetméterrel tágasabb, 56 m2-es otthonra tehettek szert. Családi házra – ami átlagosan 79 négyzetméter nagyságú a statisztika szerint – 10 százalékuk szerződött, amiért 42,4 millió forintos vételárat fizettek.

„A fővárosi első lakást vásárlók elenyésző arányban, mindössze 3százalék-ban választottak maguknak újépítésű otthont, ami érthető is, hiszen több mint 20 millió forintos plusz kiadást, közel 62 millió forintos költséget jelent egy 60 négyzetméter körüli új lakás megvásárlása a fővárosban” – közölte Benedikt Károly.

Ami az aktuális ingatlanárakat és kínálatot illeti, örömhír, hogy első lakásként akár egy, kettő vagy három gyermekkel is számol egy család, az alapterületre és a maximális vételárra vonatkozó előírások figyelembevételével, lényegében lokációtól függetlenül bárhol az országban vásárolható CSOK Pluszos használt lakás, beleértve Budapest mind a 23 kerületét is. Bőven van is miből választani, hiszen az ingatlanközvetítő aktuális használtlakás-kínálatának közel 65százalék-a haladja meg az egy gyermek esetén szükséges 40 négyzetméteres alapterületet és felel meg a maximumként megadott 80 millió forintos értékhatárnak is egyben.

Új ingatlan esetében ugyan már szűkülnek a lehetőségek, de azokban a fővárosi kerületekben, ahol 1,3 millió forint alatti négyzetméteráron kapható új lakás, még a háromgyermekes családok számára sem álom a CSOK Plusz segítségével egy új, legalább 60 négyzetméteres élettérrel rendelkező otthon.

„Az új támogatási forma mind a használt, mind az új ingatlanok szegmensében fokozhatja majd a piaci aktivitást, emellett serkentő hatással lesz a lakáshitel-piacra is. Mind az első lakásukat szerzők, mind pedig a nagyobb ingatlanba vágyó családok így egyaránt nyertesei lesznek a kedvezményes kamatot kínáló támogatási formának jövőre az ingatlanpiacon.” – emelte ki a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS