A további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan használható eszközökre van szükség, és fontos, hogy a politika a külső egyensúly szempontjait is tartsa szem előtt – mutatott rá az Állami Számvevőszék a honlapjára kedden felkerült elemzésben.
Az ÁSZ elemzéséről készült összefoglalóban kiemelték: a nemzetközi és a hazai szervezetek egyaránt a globális és a magyar gazdaság növekedését prognosztizálják a 2021 és 2023 közötti időszakra. A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint idén a magyar gazdaság 4,3 százalékkal, a nemzetközi szervezetek előrejelzéseinek középértéke szerint 4,2 százalékkal növekszik.
A számvevőszék elemzői megjegyezték: a pozitív kilátások mellett a bizonytalanság továbbra is jelen van, hiszen a szolgáltató szektor olyan mértékű visszaesésére, mint amilyen a járvány következtében bekövetkezett, nincs történeti tapasztalat. Szerintük arra is fel kell készülni, hogy a kilábalás üteme elmarad a várttól, így szükség lehet a további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan alkalmazható eszközökre.
Az elemzés szerint az infláció kockázatát fokozzák a szűk kínálati keresztmetszetek, a megtakarítások gyors ütemben történő fogyasztássá alakulása, a világkereskedelemben újra megjelenő protekcionista politikák és a nyersanyagárak alakulása is. Az emelkedő kamatkörnyezet például megdrágíthatja az államadósság finanszírozását.
Az ÁSZ elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben fokozottan exportvezérelt volt, éppen ezért nagy a jelentősége annak, hogy miként talál magára a járvány hatására megtorpant világkereskedelem. A WTO október 6-án közzétett prognózisa szerint a világkereskedelem 2021-ben sem éri el a járvány előtti szintet, ugyanakkor annak bővülése várható - emlékeztettek.
Az elemzésben azt is hangsúlyozták: a költségvetési hiány 3 százalékhoz közelítő pályára állítása jelentős versenyelőnyt eredményezhet Magyarország számára a nemzetközi gazdasági környezetben. A témánál maradva aláhúzták: számolni kell azzal, hogy a járvány esetleges további hullámai hatással lehetnek a 2022. évi központi költségvetés végrehajthatóságára.
Az elemzésben arra is kitértek, hogy Magyarország GDP-arányos bruttó adósságállományát mind a hazai, mind a nemzetközi szervezetek az uniós átlagnál alacsonyabbra prognosztizálják a 2021-2023-as időszakra. A magyar államadósság mértéke idén az év végére várhatóan 79,4 százalékon alakul GDP-arányosan a jegybank előrejelzése szerint, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 80 százalékot jelez előre. Eközben az IMF szerint az Európai Unió tagállamainak államadóssága átlagosan várhatóan 93,0 százalék lesz. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.