A további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan használható eszközökre van szükség, és fontos, hogy a politika a külső egyensúly szempontjait is tartsa szem előtt – mutatott rá az Állami Számvevőszék a honlapjára kedden felkerült elemzésben.
Az ÁSZ elemzéséről készült összefoglalóban kiemelték: a nemzetközi és a hazai szervezetek egyaránt a globális és a magyar gazdaság növekedését prognosztizálják a 2021 és 2023 közötti időszakra. A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint idén a magyar gazdaság 4,3 százalékkal, a nemzetközi szervezetek előrejelzéseinek középértéke szerint 4,2 százalékkal növekszik.
A számvevőszék elemzői megjegyezték: a pozitív kilátások mellett a bizonytalanság továbbra is jelen van, hiszen a szolgáltató szektor olyan mértékű visszaesésére, mint amilyen a járvány következtében bekövetkezett, nincs történeti tapasztalat. Szerintük arra is fel kell készülni, hogy a kilábalás üteme elmarad a várttól, így szükség lehet a további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan alkalmazható eszközökre.
Az elemzés szerint az infláció kockázatát fokozzák a szűk kínálati keresztmetszetek, a megtakarítások gyors ütemben történő fogyasztássá alakulása, a világkereskedelemben újra megjelenő protekcionista politikák és a nyersanyagárak alakulása is. Az emelkedő kamatkörnyezet például megdrágíthatja az államadósság finanszírozását.
Az ÁSZ elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben fokozottan exportvezérelt volt, éppen ezért nagy a jelentősége annak, hogy miként talál magára a járvány hatására megtorpant világkereskedelem. A WTO október 6-án közzétett prognózisa szerint a világkereskedelem 2021-ben sem éri el a járvány előtti szintet, ugyanakkor annak bővülése várható - emlékeztettek.
Az elemzésben azt is hangsúlyozták: a költségvetési hiány 3 százalékhoz közelítő pályára állítása jelentős versenyelőnyt eredményezhet Magyarország számára a nemzetközi gazdasági környezetben. A témánál maradva aláhúzták: számolni kell azzal, hogy a járvány esetleges további hullámai hatással lehetnek a 2022. évi központi költségvetés végrehajthatóságára.
Az elemzésben arra is kitértek, hogy Magyarország GDP-arányos bruttó adósságállományát mind a hazai, mind a nemzetközi szervezetek az uniós átlagnál alacsonyabbra prognosztizálják a 2021-2023-as időszakra. A magyar államadósság mértéke idén az év végére várhatóan 79,4 százalékon alakul GDP-arányosan a jegybank előrejelzése szerint, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 80 százalékot jelez előre. Eközben az IMF szerint az Európai Unió tagállamainak államadóssága átlagosan várhatóan 93,0 százalék lesz. (MTI)
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.