Alkupozíciók 2024-ben a hazai ingatlanpiacon

2024. 11. 27., 16:27

A piac élénkülése és a fokozott vevői kereslet mellett csökkent az érvényesíthető alku mértéke az ingatlanvásárlás során, azonban még így is a vevők évének számított 2024, ugyanis a tranzakciók jelentős része, 82,2 százaléka a hirdetési ár alatt zárult idén. Az alku mértéke az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos szinten átlagosan 7 százalék körül alakult, de gyakori volt a 10 százalék feletti alku is a jó, a lakható és a felújítandó állapotú ingatlanok körében. Licitre mindössze az adásvételek 3,3 százalékban volt példa a Duna House szakértői szerint.

„Aktív időszakot tudhat maga mögött az ingatlanpiac: az otthonteremtési támogatások és a csökkenő kamatszint kétéves csúcsra emelte a keresletet, a vásárlói kedv erősödését pedig a lezárult adásvételek száma is alátámasztja. A piaci fellendülést hozó 2024 végéhez közeledve kijelenthető, hogy az idei év a vevők éve volt a hazai ingatlanpiacon, akik országosan, a tranzakciók 82,2 százalékban irányár alatt szerződhettek a kiszemelt otthonra” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese. 2023-mal összehasonlítva az alkudozók aránya közel 2 százalékponttal csökkent, míg az irányáron szerződést kötő ügyfelek aránya 13-ról 14,5 százalékra emelkedett az ingatlanközvetítő 2024-es értékesítési adatai alapján. Licit főként az igazán jó ajánlatok esetében fordult csak elő, irányár feletti vételárra az eladások 3,3 százalékban volt példa idén.

Az érvényesíthető alku nagysága több tényező függvénye: számít a hirdetett ingatlan piaci körülményeknek megfelelő vagy ahhoz képest elrugaszkodott árazása, de számít az eladó rugalmassága és a vevő eltökéltsége mellett az is, hogy az érdeklődő rendelkezik-e az ingatlan megvásárlásához szükséges összeggel vagy hitelből kívánja fedezni a vételár egy részét. Az eladó ingatlan típusa és állapota is hat az alkuképességre, hiszen egy újépítésű lakás vásárlása esetén kevés realitása van az alkunak, ha van is rá lehetőség, a mértéke minimális: az idei évben új ingatlanra zárult adásvételek mindössze harmadában jelentkezett alku, míg a használt ingatlanokat illetően a nagyon jó állapottól egészen a lakhatatlan ingatlanokig 81–94 százalékos gyakorisággal volt formálható a vételár a Duna House adatai szerint. „A vevői alku országos átlaga az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve 7 százalék körül alakult, azonban az irányár alatt szerződők közel ötöde 10 százaléknál magasabb árengedményt is el tudott érni a megállapodás során. A 10 százalék feletti vevői alku főként a jó, a lakható és a felújítandó állapotú ingatlanok tranzakciói során jelentkezett” – mondta Máté Ferenc.

A vásárlói motivációt vizsgálva a legnagyobb alkukedvvel (27 százalék) a befektetési céllal ingatlant vásárlók rendelkeztek idén, de számottevő arányban 24–24 százalékban alkudtak a nagyobb ingatlanba költözők és az első lakásukra szerződő vásárlók is. Az országos lefedettséggel rendelkező ingatlanközvetítő 2024. január–október közötti értékesítési adatai szerint az irányárhoz képest legjelentősebb, 54 százalékos engedményt ezúttal egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településen hirdetett, lakható állapotú, 69 m2-es, tégla falazatú ház eladása során adta a tulajdonos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS