Aktívabbak lettek a vevők az ingatlanpiacon az első három hónapban

Aktívabbak lettek a vevők az ingatlanpiacon az első három hónapban
2023. 04. 12., 16:08

A mérséklődő ingatlanárak és az erősödő alkupozíció fokozódó vevői aktivitást hozott az első negyedév ingatlanpiacán.

2023 márciusában 7 787 adásvétellel, vagyis februárhoz képest 25 százalékos erősödéssel, az első negyedév legjobb hónapjával zárta a negyedévet a hazai ingatlanpiac. A tranzakciók számának fokozatos emelkedése negyedéves szinten így is mindössze 19 893 adásvételt hozott, ami az elmúlt 10 év leggyengébb első negyedévét mutatja. Ennél kevesebb tranzakciót utoljára 2013-ban becsült az ingatlanközvetítő vállalat, ennek ellenére a Duna House a második negyedévben továbbra is fokozatosan emelkedő aktivitással és így egyre növekvő tranzakciószámokkal számol a hazai piacon. 

Megérkezett a várva-várt mérséklődés az ingatlanárak tekintetében, az országos lakásárindex nominál és reál értéken is csökkenő tendenciát mutat. A trend azonban ingatlantípusonként változó, a házgyári lakások indexei a rezsivédett jelzővel járó hirtelen felértékelődés utáni nagyobb visszaeséssel a korrekció jeleit mutatják az ország teljes területén, míg a tégla árindex kiegyensúlyozottabb képet jelez a fővárosban, keleten és nyugaton azonban az év végi zuhanást követően újra felfelé ívelnek a mutatók.

Az év végi visszaesést követően az ingatlanárak mérséklődésével és a jelentősebb, országos szinten 4-9 százalék között alakuló alku lehetőségének felismerésével fokozatosan találnak vissza a vevők az ingatlanpiacra a Duna House keresletindexe alapján. 

Befektetési célból átlagosan 54 négyzetméteres házakra, lakásokra szerződtek a vevők Budapesten, átlagosan 50,7 millió forint értékben. Az összes fővárosi ingatlantranzakció 43százalék-a befektetési célú vásárlás volt, azonban vidéken a tavalyihoz képest mérséklődött ez az arány.

Nemcsak a használt, hanem az újépítésű ingatlanok iránti kereslet is megindult a hazai ingatlanpiacon. Az elmúlt negyedévben összesen 15 fővárosi kerületben kértek 1 millió forint feletti négyzetméterárat az újépítésű projektek lakásaiért. A legdrágább kerület a budai I. kerület volt, ahol az értékesített újépítések négyzetméterára meghaladta a 2,6 millió forintot. A legnagyobb kínálattal 2023 első negyedévében a XIII. kerület mellett a IX. és a XI. kerület újépítésű projektjei között találkozhattak a vevők.

Az ingatlanpiaci aktivitás fokozódását követően kezdetét vette a várt erősödés a jelzáloghitel-piacon is, az elmúlt hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának a Credipass-nak a hazai adatai alapján 39,5 milliárd forintos volumen becsülhető, ami 19 százalékos növekedést mutat februárhoz képest. Negyedéves tekintetben az MNB tényadatai és a márciusi becslés alapján 113,4 milliárd forint értékű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, amely 67 százalékos elmaradást mutat 2022 első negyedévéhez képest. A szakértők az ingatlanpiac további erősödése miatt a pozitív irányú változás folytatását várják a következő hónapok hitelpiacán is.

Nyugat-Magyarország kivételével az ország minden területén nőtt az átlagos hitelnagyság az előző negyedévhez viszonyítva. Budapesten újra 19 millió forint fölé emelkedett az összeg, míg vidéken 13-13,5 millió forint volt a felvett hitelösszegek átlagos értéke. A bizonytalan, emelkedő kamatkörnyezet erősítette az ügyfelek pénzügyi tudatosságát, egyre többen választják a legalább 10 évig fix kamatozású konstrukciókat, illetve egyre többen használják ki a számukra elérhető otthonteremtési támogatásokat is. Országosan az előző negyedévi 24,7 százalékról 25,6 százalékra nőtt a hitelügyletek mellé beadott csok igények aránya a Credipass adatai szerint.

A teljes elemzés ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS