Agglomerációs ingatlanpiac: Fóton még nem tették ki a megtelt táblát

2023. 11. 15., 12:10

A fővárosi agglomeráció legolcsóbb szektora lett idén az északi, ahol az átlagos négyzetméterár 12 százalékos csökkenést mutat tavalyhoz képest a Duna House közreműködésével zárult eladások alapján. Az érdeklődők kedvelt célpontja Fót, a szektorban kötött adásvételek ötöde zárult a településen, ahol főként a befektetési célú vásárlás és a nagyobb ingatlanba költözés motiválta a vásárlókat, akik otthonteremtésre átlagosan 44,4 millió forintot, vagyis 404 ezer forintos négyzetméterárat fizettek.

Ahogy a pandémia időszakában átalakultak az ingatlanvásárlási szokások, úgy a 2022-es gazdasági és politikai események, valamint a 2023-as évben tapasztalható kiugró infláció és a hitelezési nehézségek is mély nyomot hagytak a globális hazai ingatlanpiacon, így a fővárosi agglomeráció területein is.

„A várostól távolabb eső, csendet, nyugalmat és teret kínáló agglomerációs területeken, köztük az északi szektor településein is kitartóan emelkedtek az árak az elmúlt évek során. Míg 2020-ban még 380 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kaphatott ingatlant az északi szektor mellett döntő, addig 43 százalékos emelkedés után, 2022-re 545 ezer forintra nőtt az átlag” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az ingatlanközvetítő legfrissebb, 2023-as adatai alapján újra fordult a trend és megérkezett az árak 12 százalékos mérséklődése az agglomeráció északi részén, ahol az átlagos négyzetméterár 481 ezer forintra csökkent, ez azonban még mindig 27 százalékkal magasabb árszintet mutat, mint a pandémia megjelenésének évében. Az idei év eladásai alapján, a fővárosi agglomeráció egészét vizsgálva az északi szektorban lehet a legkedvezőbb átlagos négyzetméteráron ingatlanhoz jutni, itt ugyanis egy közel 100 négyzetméteres otthon megvásárlása 47,5 millió forintból is megoldható. Ennél is kedvezőbb a helyzet Fóton, ahol a 2023-as tranzakciók adatai alapján 404 ezer forintos négyzetméteráron, 44,4 millió forint ráfordításával egy közel 110 négyzetméteres, tágas családi otthon is vásárolható.

„Az otthonteremtési támogatások változásai a jövő évtől várhatóan élénkítő hatással lesznek az agglomerációs települések ingatlanpiacára is, a kedvező négyzetméterárak pedig vélhetően számos családot ösztönöznek majd az északi szektor, azon belül is a fóti lokáció választására, ahol az értékesítési adatok szerint a szektor településein zárult adásvételek ötöde köttetett” – tette hozzá a szakértő.

Fót ezzel a második legkeresettebb településnek számít az északi agglomerációban holt versenyben Váccal, a népszerűségi lista élén idén Göd áll. Lakosságszám tekintetében a KSH adatai szerint a szektorban a negyedik legnépesebb a fóti lokáció, itt 2021. január 1-hez képest 2023 év elején csaknem 2 százalékkal lett magasabb az állandó lakosok száma, ami meghaladta a 21 400 főt.

„Míg mások kitették a megtelt táblát, addig Fót továbbra is várja a használt és új ingatlanba vágyó fiatalokat és családokat” – emelte ki Jászter Noémi, a fóti Duna House iroda franchise partnere és irodai értékesítési vezetője.

A fóti ingatlanok mellett döntő ügyfelek 2023-ban jellemzően befektetési céllal (44 százalék) vagy nagyobb ingatlanba költözés (33 százalék) miatt vásároltak a városban lakást vagy házat, de volt példa első lakásukat szerző és a generációk összeköltözése miatt szerződő ügyfelekre is. Az adásvételek zömében, 78 százalékban családi házak szerepeltek, 56 százalékban jó állapotú ingatlanokat választottak a vevők, amelyekért átlagosan 386 ezer forintos négyzetméterárat fizettek. Azok a vásárlók, akik jó állapotú, fóti családi ház vásárlása mellett tették le a voksukat, átlagosan 57 millió forintos értéket képviselő, 151 négyzetméteres, tágas családi fészket kaphattak a pénzükért.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS