Agglomerációs ingatlanpiac: Fóton még nem tették ki a megtelt táblát

2023. 11. 15., 12:10

A fővárosi agglomeráció legolcsóbb szektora lett idén az északi, ahol az átlagos négyzetméterár 12 százalékos csökkenést mutat tavalyhoz képest a Duna House közreműködésével zárult eladások alapján. Az érdeklődők kedvelt célpontja Fót, a szektorban kötött adásvételek ötöde zárult a településen, ahol főként a befektetési célú vásárlás és a nagyobb ingatlanba költözés motiválta a vásárlókat, akik otthonteremtésre átlagosan 44,4 millió forintot, vagyis 404 ezer forintos négyzetméterárat fizettek.

Ahogy a pandémia időszakában átalakultak az ingatlanvásárlási szokások, úgy a 2022-es gazdasági és politikai események, valamint a 2023-as évben tapasztalható kiugró infláció és a hitelezési nehézségek is mély nyomot hagytak a globális hazai ingatlanpiacon, így a fővárosi agglomeráció területein is.

„A várostól távolabb eső, csendet, nyugalmat és teret kínáló agglomerációs területeken, köztük az északi szektor településein is kitartóan emelkedtek az árak az elmúlt évek során. Míg 2020-ban még 380 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kaphatott ingatlant az északi szektor mellett döntő, addig 43 százalékos emelkedés után, 2022-re 545 ezer forintra nőtt az átlag” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az ingatlanközvetítő legfrissebb, 2023-as adatai alapján újra fordult a trend és megérkezett az árak 12 százalékos mérséklődése az agglomeráció északi részén, ahol az átlagos négyzetméterár 481 ezer forintra csökkent, ez azonban még mindig 27 százalékkal magasabb árszintet mutat, mint a pandémia megjelenésének évében. Az idei év eladásai alapján, a fővárosi agglomeráció egészét vizsgálva az északi szektorban lehet a legkedvezőbb átlagos négyzetméteráron ingatlanhoz jutni, itt ugyanis egy közel 100 négyzetméteres otthon megvásárlása 47,5 millió forintból is megoldható. Ennél is kedvezőbb a helyzet Fóton, ahol a 2023-as tranzakciók adatai alapján 404 ezer forintos négyzetméteráron, 44,4 millió forint ráfordításával egy közel 110 négyzetméteres, tágas családi otthon is vásárolható.

„Az otthonteremtési támogatások változásai a jövő évtől várhatóan élénkítő hatással lesznek az agglomerációs települések ingatlanpiacára is, a kedvező négyzetméterárak pedig vélhetően számos családot ösztönöznek majd az északi szektor, azon belül is a fóti lokáció választására, ahol az értékesítési adatok szerint a szektor településein zárult adásvételek ötöde köttetett” – tette hozzá a szakértő.

Fót ezzel a második legkeresettebb településnek számít az északi agglomerációban holt versenyben Váccal, a népszerűségi lista élén idén Göd áll. Lakosságszám tekintetében a KSH adatai szerint a szektorban a negyedik legnépesebb a fóti lokáció, itt 2021. január 1-hez képest 2023 év elején csaknem 2 százalékkal lett magasabb az állandó lakosok száma, ami meghaladta a 21 400 főt.

„Míg mások kitették a megtelt táblát, addig Fót továbbra is várja a használt és új ingatlanba vágyó fiatalokat és családokat” – emelte ki Jászter Noémi, a fóti Duna House iroda franchise partnere és irodai értékesítési vezetője.

A fóti ingatlanok mellett döntő ügyfelek 2023-ban jellemzően befektetési céllal (44 százalék) vagy nagyobb ingatlanba költözés (33 százalék) miatt vásároltak a városban lakást vagy házat, de volt példa első lakásukat szerző és a generációk összeköltözése miatt szerződő ügyfelekre is. Az adásvételek zömében, 78 százalékban családi házak szerepeltek, 56 százalékban jó állapotú ingatlanokat választottak a vevők, amelyekért átlagosan 386 ezer forintos négyzetméterárat fizettek. Azok a vásárlók, akik jó állapotú, fóti családi ház vásárlása mellett tették le a voksukat, átlagosan 57 millió forintos értéket képviselő, 151 négyzetméteres, tágas családi fészket kaphattak a pénzükért.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS