A vármegyeszékhelyeken 30 millió forint is elég lehet az otthonteremtésre

2024. 03. 25., 12:10

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, közel 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél.

 „Tranzakciószámokban szűkölködött 2023-ban a hazai ingatlanpiac, ennek ellenére az ingatlanok négyzetméterárainak emelkedése csak lelassult, de nem állt meg. Az országos átlag 8százalék-kal 515 ezer forintra nőtt 2022-höz képest, az ingatlanra fordított összeg pedig meghaladta a 40,2 millió forintot. 2024-ben azonban visszatért a lendület, az ingatlanközvetítő eladásai alapján országos szinten a tavalyinál csaknem 3 millió forinttal, átlagosan 42,9 millió forintra nőtt az otthonteremtés költsége, a négyzetméterenkénti átlag pedig 10százalék-kal lett több, 569 ezer forintra ugrott az aktívabb piacon” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.


„Bár az átlagos ingatlanérték emelkedett, jó hír, hogy a négyzetméterárak átlaga alapján 30 millió forintos beugró is elegendő lehet az ingatlanvásárláshoz, bármely vármegyeszékhely legyen is a cél” – folytatta a szakértő.

A vizsgálatba bevont vármegyeszékhelyek közül, az idei év első két hónapjának tranzakciói alapján Békéscsaba került ki győztesként, itt kapható ugyanis a meghatározott 30 millió forintos keretből a legnagyobb alapterületű, 103 m2-es használt lakás. A dobogó második helyezettje 2024 elején Miskolc lett, ahol a tavalyinál 6 négyzetméterrel kisebb, 80 m2-es lakás kapható ugyanazért az összegért. Szolnok és Tatabánya szinte azonos 64-65 négyzetméteres lakásokkal várja az otthonteremtőket. A vidéki nagyvárosok közül közel azonos méretű, 56-57 négyzetméteres ingatlanra futja 30 millió forintból Nyíregyházán, Szegeden és Szombathelyen.

„A közelmúltban bejelentett BYD beruházás, a gazdasági helyzet javulása, a csökkenő hitelkamatok, valamint a megújult állami támogatások együttes hatása érezhető Csongrád-Csanád vármegye székelyének ingatlanpiacán, ahol a tavalyinál egy teljes szobával kisebb élettérrel rendelkező ingatlanra elegendő csupán a meghatározott keret” – emelte ki Benedikt Károly.

A legcsekélyebb méretű ingatlant a Debrecenben letelepedő lakásvásárlók kaphatják a pénzükért, nekik be kell érniük a tavalyinál 7 négyzetméterrel szerényebb körülményeket biztosító, 38 négyzetméteres használt lakással, amennyiben mindössze 30 millió forintot fordíthatnak otthonteremtésre. Veszprém, Székesfehérvár és Pécs az ingatlanközvetítő munkatársainak közreműködésével, az idei évben eladott ingatlanok adatai alapján azonos méretű, 49 négyzetméteres lakásokat tartogat a keretösszegből gazdálkodók számára. Győrben, Kecskeméten és Zalaegerszegen ugyanakkor 2 négyzetméterrel nagyobb, 51-52 m2-es lakások is kaphatók.

A családi házak tekintetében országszerte változatos képet mutatnak az adatok, a vizsgált vármegyeszékhelyek között fele-fele arányban nőttek, illetve csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Az idei év első két hónapjában a tavalyinál nagyobb kertes házakat lehetett vásárolni Miskolcon, Nyíregyházán, Kaposváron, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Zalaegerszegen. A csúcstartó Miskolc, ahol akár egy 150 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet a 30 millió forintos büdzsé, de Kaposváron és Szolnokon is bőven 100 négyzetméter feletti otthonokra tehetnek szert a vásárlók a megadott összegből. A vidéki vármegyeszékhelyek közül a családi házak tekintetében Veszprém számít a legdrágábbnak, itt 30 millió forint mindössze egy 35 négyzetméter nagyságú házra elegendő, ami a tavalyinál 21 négyzetméterrel szerényebb alapterületet jelent.


Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS