Csökkent idén az első lakásvásárlók aránya a hazai ingatlanpiacon 2021-hez képest. Azok, akik 2022-ben vásárolták életük első lakását, átlagosan 41 millió forintot költöttek Budapesten, míg vidéken 27,6 millió forintba került az otthonteremtés. A meghosszabbított családi otthonteremtési támogatások jövőre is segítséget jelenthetnek a vásárlást tervezőknek, azonban a megemelkedett kamatkörnyezet és az átalakulás előtt álló ingatlanpiac próbatétel elé állítja a fiatalokat. Érdemes még venni vagy kifizetődőbb kivárni? A Duna House szakértői összefoglalták tapasztalataikat.
Utoljára 2022 első negyedévében készült felmérés az ingatlanközvetítő segítségével otthont vásárlók körében, azonban az azóta eltelt idő alatt történt politikai, gazdasági, hitel- és ingatlanpiacot, valamint energiaárakat érintő változások a legfrissebb adatok újbóli elemzését indokolják.
„Bár az Eurostat szerint a magyar fiatalok egyre korábban hagyják el a szülői házat, valamint az Európai Unióban átlagosnak mondható 26,5 éves korhoz képest mindössze 8 tized évvel később repülnek csak ki a szülői fészekből, mégis úgy tapasztalják szakértőink, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülnek azok, akik első lakás vásárlására vállalkoznának” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Tovább csökkent az első lakásvásárlók aránya Budapesten a Duna House tranzakciós adatai szerint. 2021-hez képest 2022 első 8 hónapjában 9 százalékpontot esett ez az érték. Vidéken 2021-hez képest mindössze 1 százalékpontos mérséklődés tapasztalható, ugyanakkor, ha az elmúlt 4 évet vizsgáljuk, a 2020-as csúcshoz képest jelenleg 5 százalékponttal kevesebb azok aránya, akik belevágtak az első lakásuk megvásárlásába.
Az otthonteremtési támogatások igénylésének határidejét meghosszabbították, így a májusban prognosztizált első lakásvásárlóktól várt piacélénkítő hatás elmaradhat, nem sürgeti már a fiatal házasokat a támogatás igénylésének lejárati határideje, azonban a szakértők szerint nem érdemes kivárni.
„A meredeken emelkedő infláció miatt csökkent a keresetek vásárlóereje, az élet minden területén megjelenő áremelkedés miatt kevesebbet tudnak majd a fiatalok ténylegesen ingatlanvásárlásra fordítani. Az emelkedő jelzáloghitel-kamatoknak köszönhetően pedig biztos, hogy nehezebb helyzetben lesznek jövőre azok, akik lakáshitellel tervezték kiegészíteni megtakarításaikat”– folytatta a szakértő.
Az általános várakozás szerint a piac átrendeződésével vélhetően csökkenhet a nagy alapterületű, kevésbé korszerű, nagyobb átalakításra és modernizálásra szoruló ingatlanok ára, azonban a kisebb alapterületű ingatlanok ára vélhetően kevésbé fog változni.
A legtöbben évek óta áhítoznak már az ingatlanárak mérséklődésére, a korábbi évek trendje azonban a kivárás ellen szól. 2019-ben átlagosan 30,3 millió forint is elegendő volt egy 53 négyzetméteres első lakáshoz, 2022-ben már átlagosan 11 millió forinttal többre volt szükség egy hasonló méretű, saját ingatlan megszerzéséhez Budapesten.
Az idei év augusztusi tranzakciói között az otthonteremtési céllal első lakást vásárlók 9 négyzetméterrel kisebb alapterületű és 10 millió forinttal alacsonyabb értékű ingatlanokat tudtak csak megvásárolni, mint júliusban.
Az ország más területein is érezhető a változás, átlagosan 27,6 millió forintot költenek első lakásra, ugyanakkor a vidéken letelepedők birtokába az elköltött összegért cserébe átlagosan 78 négyzetméteres ingatlanok kerültek, ami 2 négyzetméterrel kisebb alapterületet jelent, mint 2021-ben, amikor mindössze 23,6 millió forintért is megkapták a fiatalok a tágasabb otthont.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.