A támogatások ellenére lassítottak az első lakásukat vásárolók

2022. 09. 19., 10:17

Csökkent idén az első lakásvásárlók aránya a hazai ingatlanpiacon 2021-hez képest. Azok, akik 2022-ben vásárolták életük első lakását, átlagosan 41 millió forintot költöttek Budapesten, míg vidéken 27,6 millió forintba került az otthonteremtés. A meghosszabbított családi otthonteremtési támogatások jövőre is segítséget jelenthetnek a vásárlást tervezőknek, azonban a megemelkedett kamatkörnyezet és az átalakulás előtt álló ingatlanpiac próbatétel elé állítja a fiatalokat. Érdemes még venni vagy kifizetődőbb kivárni? A Duna House szakértői összefoglalták tapasztalataikat.

Utoljára 2022 első negyedévében készült felmérés az ingatlanközvetítő segítségével otthont vásárlók körében, azonban az azóta eltelt idő alatt történt politikai, gazdasági, hitel- és ingatlanpiacot, valamint energiaárakat érintő változások a legfrissebb adatok újbóli elemzését indokolják.

„Bár az Eurostat szerint a magyar fiatalok egyre korábban hagyják el a szülői házat, valamint az Európai Unióban átlagosnak mondható 26,5 éves korhoz képest mindössze 8 tized évvel később repülnek csak ki a szülői fészekből, mégis úgy tapasztalják szakértőink, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülnek azok, akik első lakás vásárlására vállalkoznának” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Tovább csökkent az első lakásvásárlók aránya Budapesten a Duna House tranzakciós adatai szerint. 2021-hez képest 2022 első 8 hónapjában 9 százalékpontot esett ez az érték. Vidéken 2021-hez képest mindössze 1 százalékpontos mérséklődés tapasztalható, ugyanakkor, ha az elmúlt 4 évet vizsgáljuk, a 2020-as csúcshoz képest jelenleg 5 százalékponttal kevesebb azok aránya, akik belevágtak az első lakásuk megvásárlásába.

Az otthonteremtési támogatások igénylésének határidejét meghosszabbították, így a májusban prognosztizált első lakásvásárlóktól várt piacélénkítő hatás elmaradhat, nem sürgeti már a fiatal házasokat a támogatás igénylésének lejárati határideje, azonban a szakértők szerint nem érdemes kivárni.

„A meredeken emelkedő infláció miatt csökkent a keresetek vásárlóereje, az élet minden területén megjelenő áremelkedés miatt kevesebbet tudnak majd a fiatalok ténylegesen ingatlanvásárlásra fordítani. Az emelkedő jelzáloghitel-kamatoknak köszönhetően pedig biztos, hogy nehezebb helyzetben lesznek jövőre azok, akik lakáshitellel tervezték kiegészíteni megtakarításaikat”– folytatta a szakértő.

Mi várható ezután?

Az általános várakozás szerint a piac átrendeződésével vélhetően csökkenhet a nagy alapterületű, kevésbé korszerű, nagyobb átalakításra és modernizálásra szoruló ingatlanok ára, azonban a kisebb alapterületű ingatlanok ára vélhetően kevésbé fog változni.

A legtöbben évek óta áhítoznak már az ingatlanárak mérséklődésére, a korábbi évek trendje azonban a kivárás ellen szól. 2019-ben átlagosan 30,3 millió forint is elegendő volt egy 53 négyzetméteres első lakáshoz, 2022-ben már átlagosan 11 millió forinttal többre volt szükség egy hasonló méretű, saját ingatlan megszerzéséhez Budapesten.

Az idei év augusztusi tranzakciói között az otthonteremtési céllal első lakást vásárlók 9 négyzetméterrel kisebb alapterületű és 10 millió forinttal alacsonyabb értékű ingatlanokat tudtak csak megvásárolni, mint júliusban.

Az ország más területein is érezhető a változás, átlagosan 27,6 millió forintot költenek első lakásra, ugyanakkor a vidéken letelepedők birtokába az elköltött összegért cserébe átlagosan 78 négyzetméteres ingatlanok kerültek, ami 2 négyzetméterrel kisebb alapterületet jelent, mint 2021-ben, amikor mindössze 23,6 millió forintért is megkapták a fiatalok a tágasabb otthont.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-04 10:17:00
A jogviták végleges eldöntése a bíróság feladata. Azonban a vitában álló feleknek nem feltétlenül kell a bíróság ítéletére bízniuk magukat. Lehetőségük van arra, hogy a perben bíróság előtt megegyezzenek. A perbeli egyezségkötés legfontosabb szabályait dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS