A pandémia évéhez képest 36 százalékkal emelkedett a külföldi vásárlók száma tavaly a hazai ingatlanpiacon

A KSH előzetes adatai és a Duna House által becsült tavalyi tranzakciószámok alapján mindössze 3 százalékos arányban képviselték magukat a magyar ingatlanokat érintő adásvételekben az EU-n kívüli állampolgárok, ugyanis a Miniszterelnökség által közzétett statisztika alapján 2981 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet tavaly az erre kötelezett külföldiek. Ezzel szemben a 2022-es év a KSH adatbázisa szerint 138 022 ingatlaneladással zárult, amelyből 2 százalékot tett ki a külföldi vásárlók száma.

„A 2023-as ingatlanpiacon erősödő tendenciát mutatott a külföldiek jelenléte, azonban fontos kiemelni, hogy nem minden külföldi állampolgár által vásárolt ingatlan tartozik ide. A szabályozás szerint külföldiként külön kormányhivatali engedély szükséges egy magyarországi ingatlan megvásárlásához, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. Engedély nélkül is megoldható azonban a vásárlás, de kizárólag az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai szerezhetnek ilyen módon ingatlant hazánkban. Az Unión belüli nemzetiségek ingatlanszerzéséről nincsenek pontos statisztikák, de a Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján továbbra is a német, a holland és az osztrák állampolgárok a legaktívabbak a hazai ingatlanpiacon” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A Miniszterelnökség által közzétett statisztika szerint a 2023-as év során benyújtott ingatlanszerzési kérelmek száma 18 százalékkal meghaladta a 2022-es év adatait, sőt, 10 százalékkal még 2021-et is túlszárnyalta. A külföldiek ingatlanszerzése szempontjából leggyengébbnek számító 2020-as év adataihoz képest 2023 36 százalékos emelkedést mutat a benyújtott kérelmek számában.


Tavaly a legjelentősebb arányban a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók voltak aktívak a hazai ingatlanpiacon, összesen 647 ingatlanra tettek szert, ami 17 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Azonban még így is az összes EU tagállamon kívüli, külföldi ingatlanvásárló 22 százalékát teszik ki, ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy 2022-ben 32 százalék, 2021-ben pedig 36 százalék volt ez az érték. A kínaiak által, a tavalyi év során vásárolt ingatlanok zömében Budapesten találhatóak, azon belül preferált területnek a XIII. és a X. kerület számított, ahol az összes kínai állampolgár által szerzett ingatlan 13, valamint 11 százaléka található.

A háborúval érintett nemzetiségek közül az orosz vásárlók aktivitása emelkedett 2023-ban az előző év adataihoz képest, az ukrán állampolgárok ingatlanszerzése viszont 7 százalékkal mérséklődött a 2022-es adatokhoz viszonyítva. Az aktivitásuk csökkenése ellenére, míg 2022-ben az ukrán volt a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző nemzet, addig 2023-ban 5 százalékos jelenléttel a harmadik helyet szerezték meg. Az ukrán állampolgárok 9 százaléka a főváros IX. kerületét preferálta, de keresett volt körükben a nyíregyházi lokáció (8 százalék) is.

A beadott kérelmek alapján a második legtöbb ingatlant orosz állampolgárok szerezték hazánkban, akik 2023 során 16 százalékkal több alkalommal kértek engedélyt az ingatlanszerzésre a 2022-es év darabszámához képest. Körükben a VI. kerületi ingatlanok számítottak a legkeresettebbnek, az összes orosz állampolgár által szerzett ingatlan 17 százaléka rendelkezett terézvárosi lokációval, 9 százalékban pedig Erzsébetvárosban szerződtek ingatlanvásárlás céljából.

A tavaly benyújtott kérelmek 82 százaléka lakóházra, lakásra vonatkozott, az összes engedélykérés 72 százaléka fővárosi ingatlan megvásárlására irányult, ami a darabszámok tekintetében 30 százalékos erősödést jelent 2022-höz képest.

„A fővárost illetően a külföldi befektetők körében népszerű lokációnak számít a pesti belváros, azon belül is az újépítésű fejlesztések számában rekorder XIII. kerület vezeti a sort a beadott igénylések száma szerint (145 db), utána kevéssel lemaradva a VI. kerület következett (140 db). 100 feletti kérelemszámmal keresett volt még a VII., a VIII., és a IX. kerület is” – ismertette a szakértő a miniszterelnökségi statisztika adatait.

Budapesten kívül is keresettek voltak az ingatlanok, az esetek 7 százalékban Pest vármegyei lokáció mellett tettél le a voksukat a külföldiek tavaly, a benyújtott kérelmek száma az előző évi adatnál 2 százalékkal volt magasabb. „Számottevő változás érezhető a Komárom-Esztergom vármegyei kereslet kapcsán, ugyanis csaknem négyszer annyi engedélykérést nyújtottak be tavaly a más nemzetek országaiból érkező vásárlók ezen a területen található ingatlanokkal kapcsolatban, mint 2022-ben” – folytatta a szakértő.

Hogy milyen ingatlanokat keresnek idén a két legaktívabb népcsoport tagjai, a kínai és az orosz befektetők hazánkban? „A külföldi vevők az ingatlankeresés során alaposan átnézik a kínálatot, maga a döntéshozás és a tranzakció egyelőre lassabb ütemben zajlik. Az orosz állampolgárok között azok, akik a háborús helyzet ellenére megoldják, hogy ingatlanhoz jussanak és megfelelő tőkével rendelkeznek, főleg befektetési céllal luxus ingatlanokat vásárolnak, azonban általánosságban az is igaz rájuk, hogy más országok piacán is rendelkeznek ingatlanbefektetéssel. A kínai vásárlókat illetően is igaz az, hogy csökkent az otthonteremtési céllal vásárlók aránya, inkább befektetési szándékkal vásárolnak, nappali plusz egy vagy két hálóval rendelkező ingatlanokat, zömében 80-100 millió forintos értékhatárig, a belvárosi területeken, akár teljes berendezéssel együtt, azonnali kiadás céljából. Mindkét nemzet képviselőire igaz, hogy előszeretettel vesznek igénybe ingatlanszakértői segítséget a vásárlás során, a Duna House hálózata pedig több orosz és kínai nyelven beszélő kollégával, illetve angol, német, orosz, valamint kínai nyelvű nyomtatványokkal felkészülve várja a megkereséseket” – mondta Benedikt Károly.