A pandémia ellenére is az irodaházak uralták a magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacot

2022. 04. 30., 09:33

A pandémia ellenére is az irodaházak uralták a magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacot, míg a kiskereskedelmi és vendéglátóipari ingatlanok iránt szinte teljesen eltűnt az érdeklődés – derült ki a Real Estate Intelligence Report 2022 című kiadványból.

Az elemzés azokat a tranzakciókat vizsgálja, melyek során a DLA Piper Hungary az eladó vagy a vevő részére tanácsadási szolgáltatást nyújtott, és ahol az érintett ingatlan vételára meghaladta a 10 millió eurót. Ezen tranzakciók összeértéke meghaladta az 500 milliót eurót a 2021-es évben.

A jelentés szerint az otthoni és a hibrid munkavégzés térhódítása mellett is jelentős maradt az irodaházak iránti kereslet. A jogi iroda közreműködésével lebonyolított tranzakciók mintegy 57 százalékában irodaházak cseréltek gazdát, amely csupán 3 százalékos csökkenés az előző évhez képest.

A 2021-es év második legvonzóbb befektetési eszközének - 14 százalékos részesedéssel - a logisztikai ingatlanok bizonyultak, még úgy is, hogy a logisztikai parkok nagy része csupán néhány piaci szereplő tulajdonában áll.

Arra is kitértek, hogy az összes vásárlás 73 százaléka - 12 százalékponttal több, mint 2020-ban - hazai befektetőkhöz köthető, amelyet egyebek között a pandémia miatti aggodalmak és az utazási korlátozások eredményezhettek.

A jelentés szerint az elmúlt időszakban a fenntarthatóság az ingatlanpiacra is begyűrűzött: a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok évről évre egyre nagyobb szerepet játszanak a befektetők és a bérlők döntéseiben is.

A közlemény idézte Kui Szilárdot, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetőjét, aki elmondta a fenntarthatóság ma már nem megkerülhető szempont az üzleti működés során. A célok mindenki számára egyértelműek – alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás elérése, energiahatékonyság növelése, a bérlők számára megfelelő munkakörnyezet biztosítása –, így már nem az kérdés, hogy új ingatlanfejlesztés esetén rendelkezzen-e valamilyen zöld minősítéssel, sokkal inkább az, hogy a fenntartható működés hogyan tud az ingatlan teljes életciklusa alatt megjelenni.

A DLA Piper Hungary 2016-ban adta ki először saját, Real Estate Intelligence Report című kiadványát, amely a legfrissebb hazai ingatlanpiaci trendeket mutatja be az iroda előző évi tranzakciói alapján. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS