A nyugdíjas ingatlanvásárlók átlag 41,6 milliót költöttek

2023. 10. 10., 15:41

Valamivel az országos átlagár alatt vásárol ingatlant a nyugdíjaskorú lakosság döntő többsége. A 65 év fölötti korosztály készpénzzel fizet, ám a használt családi ház ennek a generációnak már a legkevésbé jelent megoldást – írja az Otthon Centrum.

Az idei ingatlantranzakciókat generációs alapon összegző országos statisztika szerint az idősek elvárásai érezhetően különböznek a fiatalabbak igényeitől: a gazdasági helyzet, az inflációs hatások, valamint az életkor előrehaladta miatt a korábbinál is erőteljesebb kontraszt rajzolódik ki a korosztályok között – ismertette az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője az év adásvételeit elemző kutatás megállapításait. Soóki-Tóth Gábor elmondta, hogy a nyugdíjas korú, 65 évesnél idősebb korosztály átlagosan 41,6 millió forintból vásárolt ingatlant az év első hét hónapjában. Ez – csakúgy, mint a 30 évnél fiatalabb korosztály esetében – a 42,5 millió forintos országos átlagnál alacsonyabb összeg.

Az idősek 97,5 százaléka, vagyis a generáció döntő többsége készpénzzel fizet, ami a legmagasabb arány a korcsoportok között, ugyanakkor körükben elhanyagolható a hitelfelvétel aránya.

A 65 évnél idősebbek esetében a nemi arányok is jelentősen eltolódnak, a vásárlók 60,1 százaléka nő, szemben a férfiak 39,9 százalékával. A fiatalkori életszakaszra ez egyáltalán nem jellemző, a harminc év körüli vásárlók esetében még szinte egyenlő a két nem aránya, majd a 40 évesnél idősebbek esetében már a nők kerülnek többségbe és arányuk az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.

A szakember kiemelte, hogy a nyugdíjasok abban is eltérnek az országos átlagtól, hogy melyik ingatlantípust preferálják. Nem mellékes, hogy esetükben a rendelkezésre álló pénzösszeg a fiatalokkal szemben kevésbé jelent korlátozó tényezőt. A korosztály a legnagyobb arányban társasházi lakást vásárol, a 65 év felettiek 41,5 százaléka dönt ilyen ingatlantípus mellett. Ez jóval meghaladja a teljes lakosság 34,8 százalékos átlagát. Ugyancsak átlagon felüli számban vásárolnak panelt, a korosztály 20,9 százaléka voksol a házgyári technikával épült lakásokra. Ez az arány a legmagasabb a korcsoportok között – 3 százalékkal haladja meg átlagot.

Ugyanakkor a használt házakat kerülik a 65 évnél idősebbek, a vásárlók mindössze 30 százaléka dönt ilyen típus mellett, ami az országos átlagnál 8,5 százalékkal alacsonyabb ráta. Új építésű ingatlanba pedig még kevesebben vágnak bele. Ebben az esetben a 65 év fölötti vásárlók aránya csak 7,5 százalék, ami egy százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál.

De nem csak a mit, hanem a hol is lényeges különbség: körükben a legkedveltebbek a külső pesti kerületek, illetve a csendes kisvárosok, amit az is mutat, hogy a korosztály 14,6 százaléka dönt ilyen környezetben elhelyezkedő ingatlan mellett. Érdekes, de a drága Buda is favorit 14,2 százalékkal. A községeket azonban elhagyják, és Pest megyét sem preferálják különösképpen. Mindössze az időskorú vásárlók 5,9 százaléka választja élete színterének a községeket, miközben az országos átlag 12,5 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS