A nyugdíjas ingatlanvásárlók átlag 41,6 milliót költöttek

2023. 10. 10., 15:41

Valamivel az országos átlagár alatt vásárol ingatlant a nyugdíjaskorú lakosság döntő többsége. A 65 év fölötti korosztály készpénzzel fizet, ám a használt családi ház ennek a generációnak már a legkevésbé jelent megoldást – írja az Otthon Centrum.

Az idei ingatlantranzakciókat generációs alapon összegző országos statisztika szerint az idősek elvárásai érezhetően különböznek a fiatalabbak igényeitől: a gazdasági helyzet, az inflációs hatások, valamint az életkor előrehaladta miatt a korábbinál is erőteljesebb kontraszt rajzolódik ki a korosztályok között – ismertette az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője az év adásvételeit elemző kutatás megállapításait. Soóki-Tóth Gábor elmondta, hogy a nyugdíjas korú, 65 évesnél idősebb korosztály átlagosan 41,6 millió forintból vásárolt ingatlant az év első hét hónapjában. Ez – csakúgy, mint a 30 évnél fiatalabb korosztály esetében – a 42,5 millió forintos országos átlagnál alacsonyabb összeg.

Az idősek 97,5 százaléka, vagyis a generáció döntő többsége készpénzzel fizet, ami a legmagasabb arány a korcsoportok között, ugyanakkor körükben elhanyagolható a hitelfelvétel aránya.

A 65 évnél idősebbek esetében a nemi arányok is jelentősen eltolódnak, a vásárlók 60,1 százaléka nő, szemben a férfiak 39,9 százalékával. A fiatalkori életszakaszra ez egyáltalán nem jellemző, a harminc év körüli vásárlók esetében még szinte egyenlő a két nem aránya, majd a 40 évesnél idősebbek esetében már a nők kerülnek többségbe és arányuk az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.

A szakember kiemelte, hogy a nyugdíjasok abban is eltérnek az országos átlagtól, hogy melyik ingatlantípust preferálják. Nem mellékes, hogy esetükben a rendelkezésre álló pénzösszeg a fiatalokkal szemben kevésbé jelent korlátozó tényezőt. A korosztály a legnagyobb arányban társasházi lakást vásárol, a 65 év felettiek 41,5 százaléka dönt ilyen ingatlantípus mellett. Ez jóval meghaladja a teljes lakosság 34,8 százalékos átlagát. Ugyancsak átlagon felüli számban vásárolnak panelt, a korosztály 20,9 százaléka voksol a házgyári technikával épült lakásokra. Ez az arány a legmagasabb a korcsoportok között – 3 százalékkal haladja meg átlagot.

Ugyanakkor a használt házakat kerülik a 65 évnél idősebbek, a vásárlók mindössze 30 százaléka dönt ilyen típus mellett, ami az országos átlagnál 8,5 százalékkal alacsonyabb ráta. Új építésű ingatlanba pedig még kevesebben vágnak bele. Ebben az esetben a 65 év fölötti vásárlók aránya csak 7,5 százalék, ami egy százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál.

De nem csak a mit, hanem a hol is lényeges különbség: körükben a legkedveltebbek a külső pesti kerületek, illetve a csendes kisvárosok, amit az is mutat, hogy a korosztály 14,6 százaléka dönt ilyen környezetben elhelyezkedő ingatlan mellett. Érdekes, de a drága Buda is favorit 14,2 százalékkal. A községeket azonban elhagyják, és Pest megyét sem preferálják különösképpen. Mindössze az időskorú vásárlók 5,9 százaléka választja élete színterének a községeket, miközben az országos átlag 12,5 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS