A nyár végére erőre kapott az ingatlanpiac

2022. 09. 12., 20:22

A nyár közepén tapasztalt mélypont után erősödött az ingatlanpiaci forgalom augusztusban a Duna House becslése alapján.

  • A budapesti tranzakciók több mint 40 százaléka befektetési célú vásárlás volt.
  • Vidéken kétszer akkora a felújítási kedv, mint a fővárosban.
  • Duplájára nőtt a 60 év feletti ingatlanvásárlók aránya vidéken.

Az ingatlanközvetítő cégcsoport által becsült 9748 adásvétel az előző hónaphoz képest több mint 8 százalékos emelkedést, az előző év hasonló időszakához képest azonban még mindig 14 százalékkal gyengébb forgalmat mutat. Bár az elmúlt 5 évben mindig erősebb volt az augusztus, a hagyományos tendenciának megfelelően a szakemberek további bővülést várnak az átalakulás előtt álló őszi ingatlanpiacon. A rezsiköltségek változása elsődlegesen a keresleti oldalon jelentkezett azonnal, a kínálatban a következő hónapokban, a fűtési szezon első postázott közüzemi számlái után várható jelentősebb hatás.

A jelzáloghitel-piacon is erősen érezhető a nyári szezon. A Duna House Pénzügyek becslése alapján 2022 augusztusában 90 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, ami a júliusi hónappal megegyező nagyságrendet mutat.  Az erősebb nyári visszaesést a pénzügyi szakértők szerint az ingatlanpiac nyári lassulása okozta és az a tény, hogy az év elején lekötött Zöld Otthon Hitelek szerződéses folyamata és folyósítása befolyással volt a kommunikált szerződött hitelállományra az első félévben.

Fokozatosan erősödik a befektetők jelenléte az ingatlanpiaci tranzakciókban mind Budapesten, mind vidéken. A fővárosban augusztusban is népszerűek voltak a belvárosi kerületek, valamint az ezekben található 20-40 négyzetméteres kislakások, míg a 120 négyzetméter feletti ingatlanok szinte teljesen kiestek a vásárlók által kedvelt körből Pesten. A befektetett összeg azonban a júliusi 54 millióhoz képest 46 millió forintra csökkent átlagosan idén augusztusban.

A rezsiárak emelkedése ellenére Budapesten és vidéken is a befektetési célú vásárlás után a tranzakciók 21-21%-át ebben a hónapban is a nagyobb otthonba költözés ösztönözte. Az átalakulás első jelei azonban már látszanak a vidéki ingatlanpiacon, hiszen a júliusihoz képest 6 százalékponttal, az előző év azonos időszakához képest pedig 10 százalékponttal csökkent a nagyobb ingatlanba költözők aránya. A vidéken vagy a nagyvárosok agglomerációjában nyugalmat kereső, otthonteremtési céllal vásárlók esetleges kivárása is érezhető a vevői motiváció, valamint a tranzakciós paraméterek alakulásán. 

Az augusztusi értékesítési adatok alapján az ingatlanok forgási sebessége az előző év azonos időszakához képest jelentős gyorsulást mutat, a júliusi tempót azonban nem minden terület és nem minden ingatlantípus tudta tovább fokozni. Az energiaárak emelkedéséből egyelőre kimaradó panellakásokat viszik el a leghamarabb, Nyugat-Magyarországon, illetve a főváros pesti oldalán már két hónap sem kell, de az ország többi területén sincs szükség 2,5 hónapnál többre a sikeres üzletzáráshoz ennél az ingatlantípusnál. A használt téglalakások eladási idejét vizsgálva Budán stagnált a lendület, Pesten némiképp emelkedett az értékesítéshez szükséges idő, a főváros belvárosi kerületeiben pedig közel fél évre is szükség lehet.

Az ingatlanárak alakulásán nem érzékelhető a sokak által áhított trendváltozás, az alacsony fenntartási költségű ingatlanok, például a panellakások árazásában az előző évhez képest országosan átlagosan 37 százalékos emelkedés látható idén augusztusban.

A Duna House teljes elemzése ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS