A Magyar Posta eddigi legnagyobb logisztikai üzeme épült meg Fóton

2020. 11. 09., 17:15

Az ország eddigi legnagyobb alapterületű csomaglogisztikai depóját adták át hétfőn Fóton, az üzem egyúttal a Magyar Posta első saját tulajdonú depója.

A zöldmezős beruházás kilenc hónap alatt valósult meg, mintegy 5 milliárd forintból – mondta el a Magyar Posta Zrt. (MP) vezérigazgatója. Schamschula György kiemelte, hogy a fóti depó kulcsszereplő, mert a központi nagy elosztó hubnak fog helyet biztosítani átmenetileg, a csomagok túlnyomó részét itt fogják feldolgozni. Felidézte: a posta tavaly nyáron indította el az MPL+ programot, amelynek célja a postai logisztikai hálózat teljes megújítása. Megemlítette azt is, hogy a felmérések szerint a mostani járványhelyzetben alig több mint egy hónap alatt 50 ezer új online vásárló jelent meg a piacon, „ehhez tavaly még nyolc hónap kellett”. Schamschula György fontosnak nevezte, hogy a fejlesztés az idei csúcsszezon előtt fejeződhetett be.

Juhász Edit nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy a postai szolgáltatások korszerűsítését a kormány az egyik kiemelt céljának tartja. A Magyar Posta az egyike azoknak a stratégiai állami vállatoknak, amelyek alapvető közfeladatot látnak el és társadalmi szükségleteket elégítenek ki. Az államtitkár kitért arra: az elmúlt években már látható az a tendencia, hogy az elektronikus kereskedelem jelentősége növekszik, ami dinamikus csomagvolumen-emelkedést is eredményezett. Hozzátette: a felmérések szerint ma már Magyarországon is több mint hárommillióan vásárolnak az interneten keresztül. Hangsúlyozta, hogy a mostani beruházás egy komplex fejlesztés része, aminek célja, hogy a postai szolgáltatások hatékonysága, színvonala a versenypiaci szolgáltatások szintjén maradjon, illetve meghaladja azt. Juhász Edit elmondta: a posta tulajdonosi joggyakorlója az MPL+ projektet a Magyar Posta története egyik legjelentősebb értékű beruházásának tartja. A fóti depó üzembehelyezésével az ellátásbiztonság növekedni fog, a szolgáltatási színvonal emelkedik, új munkahelyeket képes indukálni ez a beruházás, az itt dolgozóknak pedig modern munkakörülményeket biztosít.

Tuzson Bence kormányzati államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő a logisztikai szolgáltatásokban van, aki a logisztikát uralja, az fogja uralni a kereskedelmet. Ha a Magyar Posta erős, akkor képes lehet arra, hogy a magyar árukereskedelemben mint meghatározó elem a továbbiakban is részt vegyen. A politikus fontosnak nevezte, hogy Fóton valósulhatott meg egy ilyen mértékű beruházás, ami megbecsülést jelent az itt élők számára, és 300 embernek biztosít megélhetést.

Az üzem 15 ezer négyzetméter alapterületű, 32 dokkolókapuval és 50 kisteherautós beállással – olvasható az MP közleményében. A fóti üzem fogja ellátni Észak-Pestet, az északi-pesti agglomerációt és Észak-Budát. A depóban mintegy 300 csomagfeldolgozó és 40 irodai munkatárs dolgozik majd. A fóti telephely egyik kulcseleme az MPL+ logisztikai fejlesztési programnak, amely mintegy 50 milliárd forintból reformálja meg a teljes postai logisztikai infrastruktúrát. A projekt keretében a posta újjászervezi a logisztikai feldolgozó hálózatát: országosan 23 depót alakít ki, 19-et vidéken, 4-et a fővárosban.

Az idei év egészére a posta mintegy 20 százalékos emelkedést vár a csomagmennyiségben a közlemény szerint. A fóti depót november végén helyezik üzembe. (MTI)

Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS