A kereslethangsúlyos ingatlanpiacon a legjobb ingatlanokra már sokszor licitálnak a vásárlók, ugyanakkor a vevők többségének még mindig van lehetősége kedvező módon befolyásolni a vételárat. Az eladó által meghirdetett összegért már csak a lakások közel negyede talál új tulajdonosra. A vevők az adásvételek több mint 70 százalékában tudják alkupozíciójukat érvényesíteni a Duna House adatai alapján.
Az elmúlt években az ingatlanpiacon fokozatosan erősödött a kereslet, köszönhetően a családi és otthonteremtési programoknak, valamint az elmúlt időszakban a befektetési hullám újbóli erősödésének is. A keresleti piacon a vevők sokszor nehezebben tudnak kedvezőbb árat kialkudni, de azért a legtöbb eladó még hajlandó engedni a kínálati árból.
„2022 első negyedévében, a Duna House által bonyolított adásvételi tranzakciók 4,2 százalékában keltek el a hirdetési árnál magasabb összegért a használt ingatlanok. Ez az arány növekvő tendenciát mutat, a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint 2 százalékponttal emelkedett – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Elsősorban a különleges adottságokkal és népszerű lokációval rendelkező ingatlanokra licitálnak a vevők, amelyeknél átlagosan 4-5 százalékkal is emelkedhet a végső ár. Jellemzően a befektetési céllal vásárlók nyitottak a licitre, főleg a jó, kiváló állapotú, illetve újépítésű lakások esetében. Az elmúlt időszak értékesítési adatai alapján a legnagyobb értékű licit 15,1 millió forinttal többet jelentett az eladónak, mint amennyiért eredetileg meghirdette otthonát. Arányait tekintve viszont a negyedév rekordját egy +31,2 százalékos licit megvalósulása jelentette.”
A legfrissebb Duna House Barométer szerint idén márciusban változó képet mutatott a vevői alkupozíció – ingatlantípus szerint és regionális szinten egyaránt. A fővárosi panellakások tekintetében 1-1 százalékponttal módosult az alku mértéke az egy évvel korábbi adatokhoz képest: Budán 3 százalékra nőtt, Pesten viszont 2 százalékra csökkent. A vidék is hasonló képet mutatott: az elmúlt negyedév tranzakciós adatai alapján keleten 2, nyugaton pedig 3 százalékot lehetett alkudni a panellakások árából.
A budai és pesti téglalakások esetében is stagnált a vevői alku mértéke, a belső kerületekben viszont a korábbi 7-ről, 5 százalékra csökkent a tavalyi első negyedéves adatokhoz képest. Vidéken, az ország keleti részén kicsit szerencsésebbek voltak azok az ügyfelek, akik ilyen típusú ingatlanra szerződtek, hiszen itt 6 százalékra emelkedett ez a mutatószám. A nyugati területeken pedig változatlanul 5 százalékos alkuval lehetett új otthont vásárolni.
„Tapasztalataink alapján alkudni is főleg a befektetési céllal vásárló ügyfelek szoktak, az eladók részéről pedig inkább azok engednek az árból, akik nagyobb lakásba költöznének és az idő sürgeti őket, vagy örökségük értékesítésétől várnak bevételt, amiből könnyebben engednek” – tette hozzá Benedikt Károly. A Duna House elemzési vezetője szerint az eladók esetében az ingatlan irányárának meghatározása és a vevői ajánlatok – legyen szó akár alkuról vagy licitről – kezelése sok esetben okoz gondot, amely következtében súlyos anyagi veszteség is érheti őket. Annak érdekében, hogy minimálisra szorítható legyen a különbség az elgondolt, remélt profit és a tranzakció tényleges vételára között, javasolja egy ingatlanszakértő eladási folyamatba történő bevonását.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.