A karácsonyi dömping novemberben zajlik az ingatlanpiacon

2021. 11. 11., 21:00

Számos tényező befolyásolja az ingatlanpiac év végi alakulását, de az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján novemberben figyelhető meg egy jelentősebb megugrás a tranzakciók számában.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, bár a két ünnep között is zárulnak le adás-vételek, az igazi dömping novemberben szokott lenni, és ez a grafikonokon is meglátszik. A szakértő szerint ennek részint lélektani okai vannak.

A karácsony és az újév közeledtével jellemzően az ingatlanpiac is felpörög, az eddig kiváró vásárlók is elhatározásra jutnak, ezért érzékelhetően megnő a kereslet a lakások iránt. A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint nagyon sok mindentől függ, hogy milyen lesz az év utolsó két hónapja, ezért jóslatokba nem is mert bocsátkozni, azt ugyanakkor elmondta, hogy a tendenciákat nézve a november mindig erősebb valamelyest a decembernél.

„A statisztikai adatokban is megmutatkozik, hogy az év végén van egy kis szezon, ugyanakkor a tranzakciók többsége november végéig, december elejéig lezárul, amit nevezhetünk egyfajta előrehozott karácsonyi dömpingnek is. Ez persze nem azt jelenti, hogy az utolsó hetekre teljesen padlót fog a piac, hiszen még a két ünnep között is történnek adás-vételek, de lényegesen kevesebb, mint novemberben” – mutatott rá a szakértő.

Mint mondta, a trend mögött lélektani okok is állnak, hiszen az emberek nagy része egy ilyen volumenű, egész életet meghatározó döntést nem szívesen visz át a következő évre, ha adottak a feltételei a vásárláshoz.

„Benne van az emberek fejében, hogy ezzel az üggyel már nem akarnak a következő esztendőben foglalkozni, tiszta lappal szeretnék kezdeni az újévet. Ez egyszerű pszichológia, karácsonykor már úgy akar mindenki ünnepelni a családdal, hogy közben ne az ingatlanokon járjanak a gondolatai” – értékelt Gadanecz Zoltán.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint az adóoptimalizálás is közrejátszik ebben a jelenségben. Sokan egyszerűen nem szeretnék átvinni a következő adóévre azt a pénzt, amit idén is el lehet költeni, de egy későbbi eladás tekintetében is jó döntés lehet év végén megkötni az üzletet.

„Ha az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti és az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget annak megszerzésére a vevő fordított, akkor meghatározott szintű személyi jövedelemadót kell utána fizetni. Itt viszont mindig csak a naptári évet veszik alapul, tehát ha valaki november-decemberben vesz ingatlant, ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint aki az év elején vett lakást” – fűzte hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS