A karácsonyi dömping novemberben zajlik az ingatlanpiacon

2021. 11. 11., 21:00

Számos tényező befolyásolja az ingatlanpiac év végi alakulását, de az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján novemberben figyelhető meg egy jelentősebb megugrás a tranzakciók számában.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, bár a két ünnep között is zárulnak le adás-vételek, az igazi dömping novemberben szokott lenni, és ez a grafikonokon is meglátszik. A szakértő szerint ennek részint lélektani okai vannak.

A karácsony és az újév közeledtével jellemzően az ingatlanpiac is felpörög, az eddig kiváró vásárlók is elhatározásra jutnak, ezért érzékelhetően megnő a kereslet a lakások iránt. A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint nagyon sok mindentől függ, hogy milyen lesz az év utolsó két hónapja, ezért jóslatokba nem is mert bocsátkozni, azt ugyanakkor elmondta, hogy a tendenciákat nézve a november mindig erősebb valamelyest a decembernél.

„A statisztikai adatokban is megmutatkozik, hogy az év végén van egy kis szezon, ugyanakkor a tranzakciók többsége november végéig, december elejéig lezárul, amit nevezhetünk egyfajta előrehozott karácsonyi dömpingnek is. Ez persze nem azt jelenti, hogy az utolsó hetekre teljesen padlót fog a piac, hiszen még a két ünnep között is történnek adás-vételek, de lényegesen kevesebb, mint novemberben” – mutatott rá a szakértő.

Mint mondta, a trend mögött lélektani okok is állnak, hiszen az emberek nagy része egy ilyen volumenű, egész életet meghatározó döntést nem szívesen visz át a következő évre, ha adottak a feltételei a vásárláshoz.

„Benne van az emberek fejében, hogy ezzel az üggyel már nem akarnak a következő esztendőben foglalkozni, tiszta lappal szeretnék kezdeni az újévet. Ez egyszerű pszichológia, karácsonykor már úgy akar mindenki ünnepelni a családdal, hogy közben ne az ingatlanokon járjanak a gondolatai” – értékelt Gadanecz Zoltán.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint az adóoptimalizálás is közrejátszik ebben a jelenségben. Sokan egyszerűen nem szeretnék átvinni a következő adóévre azt a pénzt, amit idén is el lehet költeni, de egy későbbi eladás tekintetében is jó döntés lehet év végén megkötni az üzletet.

„Ha az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti és az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget annak megszerzésére a vevő fordított, akkor meghatározott szintű személyi jövedelemadót kell utána fizetni. Itt viszont mindig csak a naptári évet veszik alapul, tehát ha valaki november-decemberben vesz ingatlant, ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint aki az év elején vett lakást” – fűzte hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS