A házak a legkeresettebbek Tolna megyében

2021. 10. 06., 10:30

A Duna House idén szeptemberig regisztrált adatai alapján 9 százalékkal nőtt az ingatlanok ára Tolna megyében egy év alatt. A legnépszerűbb ingatlantípust a házak képviselik, mégis a panelotthonok négyzetméterára ugrott meg leginkább. A tranzakciók közel fele Szekszárdra és Dombóvárra fókuszálódott, az örökölt ingatlanokat viszont inkább megtartják az újdonsült tulajdonosok.

„Igaz, a Tolna megyei ingatlanok árnövekedése elmarad a nyugat-magyarországi régióban tapasztalt 18–20 százaléktól, de így is több mint 9 százalékkal magasabb négyzetméterárakkal kell számolniuk a potenciális vevőknek, mint tavaly ilyenkor. 2019-hez viszonyítva azonban több mint harmadával emelkedtek az árak” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Január–augusztus között az adásvételek több mint egyharmadát Dombóváron kötötték, míg a megyeszékhelyen, Szekszárdon csak töredék része (12 százalék) valósult meg a tranzakcióknak. A legkeresettebbek a házak voltak, amelyek átlagosan 125 000 forintos négyzetméteráron keltek el. Ez az érték nagyságrendileg megegyezik a tavalyi eladási adatokkal. A kereslet 21 százaléka irányult a téglalakásokra és 11 százaléka a panelotthonokra. Előbbi esetben kisebb mértékű korrekció mutatkozik meg 2020-hoz képest, és így 211 000 forint egységárral kell számolni. A panelek átlagos négyzetméterára 45,5 százalékkal ugrott meg egy év alatt, és emelkedett közel 300 000 forintra. Országos trend, hogy lakásméret tekintetében a 40–60 négyzetméteres ingatlanok a legnépszerűbbek, amely megfigyelhető a régióban is, hiszen az ügyletek 30 százalékában vásároltak ekkora lakást a vevők.

A Tolna megyei ingatlanok közül a legdrágább egy paksi kúria, ami régen varrodaként, szabászatként is működött, és jelenleg 100 millió forintért cserébe keresik új tulajdonosát. A befektetés különlegessége ebben az esetben nem magában az épületben, hanem a lehetőségekben rejlik, hiszen az ingatlanhoz egy kidolgozott tervdokumentáció is tartozik, amely 10 lakásos társasház építésére vonatkozik. A Duna House kínálatában emellett jócskán akadnak házak 50 millió forint feletti áron is, többek között egy Dombóvár-Gunarasfürdőn található nyolcszobás nyaraló, amely akár magánszálláshely vagy panzió üzemeltetésére is alkalmas lehet, vagy egy újépítésű, 950 négyzetméteres telekkel rendelkező családi ház Tolnában, amely első tulajdonosát várja.

„A tolnai vevők elsősorban a nagyobb lakásba való költözés miatt vásárolnak ingatlant, de többen befektetésként tekintenek rá, vagy első otthonukat teremtik meg. Eladói a lakásméretváltás miatt döntenek az ingatlan értékesítése mellett, az örökségből szerezhető hozamot csak 16 százalékuk szeretné realizálni, aminek aránya így is 2 százalékponttal alacsonyabb, mint 2020-ban volt” – tette hozzá az ingatlanközvetítő szakembere.

A Duna House Barométer augusztusi statisztikája alapján nagyságrendileg azonos, 20–21 százalékos arányban keltek el az örökölt ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 1, illetve 12 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. A nagyobb arányú visszaesés magyarázata, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni az örökölt, vidéki ingatlanokat. Budapesten pedig inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS