A háború miatt már az ingatlanpiacon is megváltozott a hangulat

2022. 06. 24., 13:57

A Covid-19 nagyobb hullámainak lecsengését követően 2022. év elején a közép-európai ingatlanpiac a fellendülés jeleit mutatta, azonban az orosz-ukrán konfliktus jelentősen megváltoztatta az ingatlanpiaci hangulatot is a régiónkban – derül ki a Deloitte közép-európai ingatlanpiaci hangulatfelméréséből. A kutatásban részt vevő ingatlanpiaci szereplők körében az előző évekhez képest csökkent a piaci optimizmus.

A Deloitte első körben 2022. januárban mérte fel a közép-európai ingatlanpiac hangulatát.

„Ekkor a válaszadók többsége még arra számított, hogy a COVID-19 járvánnyal terhelt két turbulens év után stabilizálódhat az ingatlanpiac. Február végére ugyanakkor mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált, hogy az év eleji felmérésünkben azonosított trend gyorsan érvényét vesztette. Emiatt áprilisban újabb kutatást indítottunk, amellyel azt szerettük volna felmérni, hogy a háború miként hatott a régiós ingatlanpiaci hangulatra. Amint az a frissített felmérésünkben szerepel, a válaszadók többségének a kilátásokat illetően a hangulata megváltozott. Most a válaszadók többsége már úgy véli, hogy a jelenleg is zajló fegyveres konfliktus Közép-Európa gazdaságára, így az ingatlanpiacára közép- és hosszabb távon is negatív hatással lesz” – foglalta össze Kohári Gábor, a Deloitte ingatlan-tanácsadási részlegének vezető menedzsere.

A Deloitte felmérése alapján az ingatlanfejlesztők többnyire arra számítanak, hogy fejlesztéseik jövedelmezősége 2022-ben elmarad az éve elején tervezettől. A következő hónapokban a legnagyobb kihívásnak a magas építési költségeket tekintik, ami jelentős váltást jelent a korábbiakhoz képest, amikor a projektek értékesítése, a projekt-finanszírozás és a fejlesztési földterület biztosítása jelentette számukra a legnagyobb kihívást.

Ezzel párhuzamosan a befektetők a 2022-es lehetőségeket és befektetéseik megtérülési kilátásait negatívabban ítélik meg, és 30 százalékuk a folyamatban lévő vagy előkészítés alatt lévő befektetési tevékenységük befagyasztását tervezi. Ez erős kontrasztot mutat az idén januári megítélésükhöz képest, amikor a többségük még úgy vélte, hogy az ingatlanbefektetéseik hozama változatlan maradhat vagy javulhat 2022 folyamán.

A tanácsadók hangulata nagyrészt megegyezik a befektetőkével. A tanácsadók kevésbé optimisták ügyfeleik befektetéseik eredményességét illetően, mint a Covid-19 világjárvány kezdete óta bármikor: alig minden hetedik válaszadó számít az ingatlanpiaci hozamok javulására.

„A pozitív hangulat tavasszal jelentősen átalakult. Ennek eredményeként a közép-európai ingatlanpiac helyzetére a „bizonytalan" most a legjellemzőbb kifejezés. Bízunk abban, hogy az ingatlanpiaci hangulat az előttünk álló időszakban ismét javul” – összegezte Kohári Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS