A családok négyötöde próbál takarékoskodni az energiával

2022. 12. 29., 10:13

A magyar családok 60 százalékának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be. A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin – derül ki GKI és a Masterplast közös, decemberi kutatásának eredményeiből.

A rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatását bejelentő első kormányzati döntés óta közel öt hónap telt el, s bár a szabályrendszer ebben az időszakban több, lényeges ponton változott, a fogyasztóknak már nyilván vannak tapasztalataik arról, hogyan érinti mindez a családjuk anyagi helyzetét. A GKI felmérése során a megkérdezettek többsége (60 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása kisebb-nagyobb összeggel, de növelte rezsiszámlájukat.

Csaknem harmadukat anyagilag nem érintette a rezsiszabályok módosítása, mintegy 8 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A lakóingatlan jellege szerint nagyok a különbségek: míg a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy.

A települési lejtőn lefelé haladva jellemzően nő a számlákon szereplő összegek emelkedéséről beszámolók aránya: Budapesten ez az arány átlagosan, 53, a megyei jogú városokban 55, az egyéb városokban 60, míg a községekben 68 százalék.

A rezsiköltségek emelkedéséről beszámoló háztartások 32 százaléka havonta 10 ezer forintnál kisebb, 26 százalékuk 11 és 20 ezer közötti, 11 százalékuk, 21 és 30, 7 százalékuk 31 és 40, míg további 12 százalékuk 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be. Minden nyolcadik háztartás nem tudott vagy nem akart erre válaszolni. A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt.

Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi plusz kiadást jelent. (Viszonyítási alapként, a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14 700 forintot fizet.) Az összes háztartást figyelembe véve, a családi házakban élők havi átlagban 15 ezer forint körüli többletteherről számoltak be, míg a társasházi lakásokban élők 7-8 ezer forintosról.

A háztartási energia árának változása, illetve az energiapiac jövővel kapcsolatos bizonytalanság a lakosság nagy többségét arra ösztönzi, hogy valamilyen módon csökkentse energia-felhasználását. Mindössze a válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmilyen takarékossági módszert sem alkalmaz s nem is tervez ilyet, további 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Tehát a megkérdezettek 78 százaléka így-úgy, de próbált takarékoskodni. A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74 százalék számolt be valamilyen megtakarítási célú eszköz alkalmazásáról. Még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmadának is szándékában áll takarékosabban bánni az energiával.

A családok 45 százaléka a korábbinál takarékosabban használja az elektromos energiát. Minden kilencedik család egy vagy több, a korábbinál magasabb energia-hatékonyságon üzemelő háztartási gépet is beszerzett vagy tervez beszerezni a következő egy évben. Ezek már önmagában is jelentős fejlemények, nem csak anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is.

A válaszadók bő harmada lejjebb csavarja a termosztátot: a családi házak 36, a tégla építésű társasházi lakások 40 százaléka, a panellakások lakóinak negyede a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre fűti ingatlanát. Lakása egy részét nem fűti a megkérdezettek 18 százaléka, ez a módszer leginkább a családi házakban élők, illetve a 60 év felettiek körében népszerűbb az átlagosnál.

Minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési mód (fa vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma) a korábbinál nagyobb használatáról számolt be. Minden nyolcadik család energia-megtakarítást célzó korszerűsítést (hőszigetelést, nyílászáró-cserét, új fűtési megoldás beépítését) tervez a következő egy évben. A 60 év feletti válaszadók családjai e téren kevéssé aktívak, közülük csak minden tizenharmadik készül ilyenre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 07. 16., 15:40
Az inflációérzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben a munkaerőpiaci hangulat tartósnak látszik. Talán a beruházások volumene is visszaáll az egy évvel ezelőtti szintre – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulat-indexének második negyedéves felmérésének eredményeit bemutató beszélgetésen.
2024-07-20 11:10:09
A kötelező biztosítások számához képest csökkent a károk gyakorisága, amiben a legtöbbet futó trolik, kamionok és csuklós buszok az éllovasok.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A szeptemberben induló qvik elektronikus fizetési alternatíva szolgáltatási díjtól és tranzakciós illetéktől mentesen, egyfajta átutalási formaként nyújthat kedvezőbb feltételeket a vevőknek, míg a boltok, webáruházak is jobban járnak vele – állítja ebben az epizódban Luspay Miklós. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője egyértelművé tette: az új rendszernek fontos célja a banki verseny élénkítése, amit kiválóan szolgálhat a bankkártyától független, számlák közötti, azonnali, biztonságos és olcsó fizetési megoldást kínáló qvik infrastruktúra. Hogyan teheti ez könnyebbé mindenki életét?
2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS