A befektetők uralják a nyári ingatlanpiacot

A befektetők uralják a nyári ingatlanpiacot
2022. 08. 12., 14:17

2022 júliusában az ingatlan-adásvételek száma 20 százalékkal, a realizálódott jelzáloghitelek összege 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a Duna House, illetve a Duna House pénzügyek becslése szerint.

Az ingatlanpiacon továbbra is kitart a nyár, az extrém szabadságolási időszak és a változó gazdasági és társadalmi környezet erős, legutoljára a járvány sújtotta 2020-as év májusában tapasztalt visszaesést jelentett a tranzakciók számában. 2022 júliusában a Duna House által becsült 8978 adásvétel az előző hónaphoz képest 17 százalék, az előző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal gyengébb forgalmat mutat. A rezsicsökkentés változásának bejelentése és a továbbra is emelkedő kamatkörnyezet miatti várakozás csökkentette az aktivitást a piacon, azonban a júliusi adatok alapján összességében fokozott tempóval zárultak az eladások, elsősorban – mind vidéken (29 százalék), mind pedig Budapesten (44 százalék) – a legfőbb vásárlási okként megjelenő befektetői aktivitásnak köszönhetően.

A panellakások forgási sebessége kitart, a vidéki panelek értékesítéséhez mindössze 2 hónap elegendő és már a fővárosban sem kell sokáig várni a vevőre, kevesebb mint 2,5 hónap kell a sikeres tranzakciózáráshoz a házgyári lakások esetében. A használt téglalakások eladási ideje is igazodik a piac ritmusához idén júliusban, a fővárosban átlagosan 3 hónapba telik eljutni a szerződéskötésig, míg a nyugati országrészben és a főváros belvárosi kerületeiben a tavalyihoz képest most kissé tovább tart az ingatlaneladás. A nemrég bejelentett kormányzati döntések (5 százalékos lakásáfa, CSOK és Babaváró folytatása) azonban hosszabb távon erősíthetik az aktivitást a szakemberek szerint.

A Duna House Pénzügyek becslése alapján a jelzáloghitel-piacon is elkezdődött a csökkenő tendencia. 2022 júliusában 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, ami 17 százalékos csökkenést mutat a tavaly júliusi 132,6 milliárd forintos tényadathoz képest, az idei júniusi becsléshez képest pedig szintén 8 százalékos elmaradásban van.

A kormány bejelentései egyértelmű hatással vannak az ingatlanpiacra, a Duna House júliusi tranzakciós paraméterei alapján megnőtt az alacsony fenntartási költségű, akár befektetésként is hasznosítható ingatlanok, így a kislakások iránti kereslet. A fővárosban a befektetők körében kedvelt méretkategóriákba tartozó lakások (20– 40 és 60–80 m2) az eladások 45 százalékát fedték le a pesti oldalon. A befektetők számára vonzó belvárosi kerületek iránti érdeklődés is megugrott a fővárosban. A kerületek közötti népszerűségi versenyben Angyalföld után Erzsébetváros, majd Terézváros került dobogóra 2022 júliusában.

Az ingatlanárak sokak által várt mérséklődését a csökkenő vásárlói aktivitás sem hozta meg. Az elmúlt hónap adatai alapján az eladások egyre inkább a magasabb értékkategóriák felé tolódtak el. Országosan (Közép-Magyarország kivételével) a megvalósult tranzakciók 22 százaléka 40 millió forintos érték felett zárult, Pest megyében a júliusban értékesített ingatlanok 42 százaléka 50 millió feletti áron talált új tulajdonosra. Érdekesség azonban, hogy a fővárosban csökkent a legmagasabb értéket képviselő árkategória iránti érdeklődés. Míg 2022 májusában Budán 30, Pesten 20 százalékban 70 millió forint feletti otthonokra szerződtek, addig júliusban a budai és a pesti oldalon is a 40-50 millió forint közötti ingatlanoké volt a főszerep.

Kitartanak az eladók az első meghirdetett ár mellett, a kezdő árakhoz képest minimális irányárváltozásra hajlandóak csupán, azonban a vevők átlagosan 2– 5 százalékot is tudnak alkudni a végső árból. A keleti országrészben, a tégla lakások esetében nagyobb mozgásteret hagytak az eladók, a vevői alku a 10 százalékot is elérte idén júliusban.

Három érdekes adat:

– Tavaly júliushoz képest a belvárosi kerületekben 3 százalékpontos árcsökkenés tapasztalható.

– Elérte a 10 százalékot a vevői alku a kelet-magyarországi téglaépítésűeknél.

– 40–50 millió forint között kelt el a legtöbb otthon idén júliusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS