A befektetők uralják a nyári ingatlanpiacot

A befektetők uralják a nyári ingatlanpiacot
2022. 08. 12., 14:17

2022 júliusában az ingatlan-adásvételek száma 20 százalékkal, a realizálódott jelzáloghitelek összege 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a Duna House, illetve a Duna House pénzügyek becslése szerint.

Az ingatlanpiacon továbbra is kitart a nyár, az extrém szabadságolási időszak és a változó gazdasági és társadalmi környezet erős, legutoljára a járvány sújtotta 2020-as év májusában tapasztalt visszaesést jelentett a tranzakciók számában. 2022 júliusában a Duna House által becsült 8978 adásvétel az előző hónaphoz képest 17 százalék, az előző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal gyengébb forgalmat mutat. A rezsicsökkentés változásának bejelentése és a továbbra is emelkedő kamatkörnyezet miatti várakozás csökkentette az aktivitást a piacon, azonban a júliusi adatok alapján összességében fokozott tempóval zárultak az eladások, elsősorban – mind vidéken (29 százalék), mind pedig Budapesten (44 százalék) – a legfőbb vásárlási okként megjelenő befektetői aktivitásnak köszönhetően.

A panellakások forgási sebessége kitart, a vidéki panelek értékesítéséhez mindössze 2 hónap elegendő és már a fővárosban sem kell sokáig várni a vevőre, kevesebb mint 2,5 hónap kell a sikeres tranzakciózáráshoz a házgyári lakások esetében. A használt téglalakások eladási ideje is igazodik a piac ritmusához idén júliusban, a fővárosban átlagosan 3 hónapba telik eljutni a szerződéskötésig, míg a nyugati országrészben és a főváros belvárosi kerületeiben a tavalyihoz képest most kissé tovább tart az ingatlaneladás. A nemrég bejelentett kormányzati döntések (5 százalékos lakásáfa, CSOK és Babaváró folytatása) azonban hosszabb távon erősíthetik az aktivitást a szakemberek szerint.

A Duna House Pénzügyek becslése alapján a jelzáloghitel-piacon is elkezdődött a csökkenő tendencia. 2022 júliusában 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, ami 17 százalékos csökkenést mutat a tavaly júliusi 132,6 milliárd forintos tényadathoz képest, az idei júniusi becsléshez képest pedig szintén 8 százalékos elmaradásban van.

A kormány bejelentései egyértelmű hatással vannak az ingatlanpiacra, a Duna House júliusi tranzakciós paraméterei alapján megnőtt az alacsony fenntartási költségű, akár befektetésként is hasznosítható ingatlanok, így a kislakások iránti kereslet. A fővárosban a befektetők körében kedvelt méretkategóriákba tartozó lakások (20– 40 és 60–80 m2) az eladások 45 százalékát fedték le a pesti oldalon. A befektetők számára vonzó belvárosi kerületek iránti érdeklődés is megugrott a fővárosban. A kerületek közötti népszerűségi versenyben Angyalföld után Erzsébetváros, majd Terézváros került dobogóra 2022 júliusában.

Az ingatlanárak sokak által várt mérséklődését a csökkenő vásárlói aktivitás sem hozta meg. Az elmúlt hónap adatai alapján az eladások egyre inkább a magasabb értékkategóriák felé tolódtak el. Országosan (Közép-Magyarország kivételével) a megvalósult tranzakciók 22 százaléka 40 millió forintos érték felett zárult, Pest megyében a júliusban értékesített ingatlanok 42 százaléka 50 millió feletti áron talált új tulajdonosra. Érdekesség azonban, hogy a fővárosban csökkent a legmagasabb értéket képviselő árkategória iránti érdeklődés. Míg 2022 májusában Budán 30, Pesten 20 százalékban 70 millió forint feletti otthonokra szerződtek, addig júliusban a budai és a pesti oldalon is a 40-50 millió forint közötti ingatlanoké volt a főszerep.

Kitartanak az eladók az első meghirdetett ár mellett, a kezdő árakhoz képest minimális irányárváltozásra hajlandóak csupán, azonban a vevők átlagosan 2– 5 százalékot is tudnak alkudni a végső árból. A keleti országrészben, a tégla lakások esetében nagyobb mozgásteret hagytak az eladók, a vevői alku a 10 százalékot is elérte idén júliusban.

Három érdekes adat:

– Tavaly júliushoz képest a belvárosi kerületekben 3 százalékpontos árcsökkenés tapasztalható.

– Elérte a 10 százalékot a vevői alku a kelet-magyarországi téglaépítésűeknél.

– 40–50 millió forint között kelt el a legtöbb otthon idén júliusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS