A „Babaváró” korosztály vesztesei: 30-40 év közöttiek az ingatlanpiacon

2023. 08. 11., 12:11

Változatos igényekkel és a pandémia éve óta enyhülő aktivitással szerepel a 30-40 év közötti korcsoport a hazai ingatlanpiacon. A megfizethetőbb négyzetméterárak miatt többségük új helyett használt ingatlant vásárolt, a vevői motivációt főként a nagyobb ingatlanba költözés vagy az első lakás vásárlása adta, az ügyletek 17 százalékban pedig befektetési céllal szerződtek. A korosztály 62 százaléka a kerttel rendelkező családi házakat részesíti előnyben a Duna House tranzakciós adatai szerint. Jövőre már csak korlátozottan igényelhetnek Babaváró támogatást, így 10 millió forint sorsáról dönthetnek még az idén.

„Amennyire jelentős, annyira színes vásárlói réteget alkot a 30-40 év közöttiek köre az ingatlanpiacon. A korosztály képviselői között egyedülállók, friss házasok vagy elvált, egykori házastársak, egy vagy több gyermeket nevelők vagy még csak a gyermekvállalás gondolatával barátkozó párok is megtalálhatóak. Az ilyen korú ügyfelek jellemzően nagyobb otthonba költözés, első lakás vásárlása vagy befektetési célú ingatlanvásárlás miatt kerültek kapcsolatba az ingatlanközvetítő hálózat munkatársaival” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

„Többségüket kiemelten érintik az állami otthonteremtési támogatások változásai, ezért számukra különösen fontos, hogy csak ingatlan- és pénzügyi szakértői egyeztetés után hozzák meg a végső döntést az idei vásárlás, vagy a kivárás mellett, hiszen élethelyzettől függően akár több tízmilliót is spórolhatnak az otthonteremtés során” – folytatta a szakember.

A szegmens kiemelt célcsoportjának tartott korosztály 2019-ben, de még a pandémia sújtotta 2020-as évben is 30 százalék feletti arányban szerepelt mind a fővárosi, mind a vidéki ingatlanpiaci tranzakciók vevői oldalán. A következő években azonban változott a trend, 2021 még csak enyhébb mértékű csökkenést hozott, ugyanakkor 2022-re a fővárosban 8 százalékponttal, 23 százalékra, vidéken pedig 5 százalékponttal, 28 százalékra esett vissza a vevői csoport jelenléti aránya a 2020-as adatokhoz képest.

2023 első félévének értékesítési adatai alapján a korcsoporthoz tartozó vevők többsége, 32 százaléka meglévő ingatlanját cserélte nagyobbra, negyedük első lakását vásárolta, jelentős számban, az ügyletek 17 százalékban pedig befektetési céllal szerződtek.

A Duna House közreműködésével zárt tranzakciókat vizsgálva a 30-40 év közötti vásárlók ötöde a fővárosban talált magának megfelelő ingatlant, 23 százalékuk Pest vármegye településeit választotta, de Baranya vármegye (13 százalék) is keresett volt a vizsgált korcsoport körében.

Családiházat a szóban forgó korosztály 62 százaléka vásárolt, amelyből használt házra 92 százalékban szerződtek a vevők. Ezekért a megközelítőleg 100 négyzetméteres ingatlanokért országos átlagban 37,2 millió forintot, közel azonos alapterületű újépítésű házra 74,2 millió forintot fizettek. Lakásvásárlás mellett a fennmaradó 38százalék döntött. A legnépszerűbb választás az esetek 59 százalékban a téglaépítésű lakás volt, a 60 négyzetméter körüli ingatlanok 39,3 millió forintos átlagos áron találtak új tulajdonost. Sokan döntöttek a panelba költözés mellett is, ezekért az 55-56 négyzetméteres lakásokért átlagosan 32,9 millió forintot adtak.

Elenyésző arányban jelentek meg a korcsoport által zárt tranzakciók között az újépítésű lakások, aki a magas négyzetméterárak ellenére mégis emellett döntött, 78 négyzetméteres otthonokra átlagosan 58,4 millió forintos áron szerződhetett.

A Duna House Barométer adatai alapján az ingatlanárak emelkedésével évről-évre nőtt a 30-40 év közötti korcsoport által otthonteremtésre fordított összeg a fővárosban és a vidéki településeken egyaránt. Míg vidéken 2020-ban átlagosan 24,2 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra a korcsoportba tartozó vevők, addig 2023 első félévének eladásai alapján az összeg 45százalék-kal lett magasabb, így már meghaladja a 35,2 millió forintot, cserébe a vásárolt ingatlan mérete változatlanul 90 négyzetméter körül maradt.

A fővárosban letelepedők azonban rosszabbul jártak, az ingatlanérték a pandémia évében mért átlagnál csekélyebb mértékben, mindössze 27 százalékkal, vagyis 11 millió forinttal 52,7 millió forintra nőtt, ugyanakkor az összegért kapott ingatlan alapterülete 73 négyzetméterről 65 négyzetméterre csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS