A 70 feletti nyugdíjasok költenek a legtöbbet ingatlanra

2023. 03. 08., 17:11

Továbbra is a középkorúak a legaktívabbak az ingatlanpiacon: az Otthon Centrum (OC) hálózatán keresztül a legtöbb tranzakciót a 40-49 év közötti korosztály kötötte 26,5 százalékkal.

Az OC vevőprofilt összegző elemzése, amely a 2022 október és 2023 február közötti időszakra terjedt ki, megállapította, hogy a második helyen 24,7 százalékkal a 30-39 év közötti generáció áll. A 60 év felett ingatlant vásárlók aránya 14,5 százalékot tesz ki, míg a 70 év felettieké mindössze 3,6 százalék.

Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője elmondta: a vevőprofil megalkotásánál azt vizsgálták, hogy ki, hol, mit és mennyiért vesz leginkább. Az adatok összesítésekor kirajzolódott, hogy bár a vásárlók között a 70 év feletti nyugdíjasok vannak a legkevesebben, mégis ők azok, akik a legtöbbet, átlagosan 57 millió forintot költenek egy ingatlanra, míg az országos átlagérték 39 millió forint.

Ennél 8 százalékkal többért, 42,3 millió forintért vettek ingatlant a 40-49 éves generáció tagjai. A többi korosztály a középérték alatt költ, a sorból leginkább a fiatal felnőttek lógnak ki. Az ingatlanpiacra először belépő generáció átlagosan 30,5 millió forintot fordít ingatlanvásárlásra, ami 22 százalékkal elmarad az országos átlagtól.

Az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a hitelből vásárlók aránya, de az állami támogatásokat is jóval kevesebben veszik igénybe. Ezzel párhuzamosan nőtt a készpénzes vevők hányada, országos átlagban már a 76,1 százalékot is eléri. A hitelt is igénylők aránya 13,3 százalék, míg az állami támogatásokat hitellel vagy anélkül igénylők aránya 10,5 százalék.

A 30 év alattiak 54,6 százaléka vásárol csak készpénzzel, 20,5 százalékuk vesz igénybe hitelt, negyedük pedig állami támogatást. Nem meglepő, hogy a 30-39 éves korosztály tagjai között a legmagasabb a hitelből vásárlók aránya, 22,2 százalékkal. Hatvan év felett azonban már 98 százalékban a készpénz dominál, 70 év felett pedig kizárólag ez jöhet szóba – ismertette elemzésében az OC.

A vásárolt ingatlan típusában is találtak különbséget az egyes korosztályok között: a 30 év alattiak körében a családi házat vagy panellakást, a 70 évesnél idősebbek között pedig a használt téglalakást választók aránya a legmagasabb. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS