A 70 feletti nyugdíjasok költenek a legtöbbet ingatlanra

2023. 03. 08., 17:11

Továbbra is a középkorúak a legaktívabbak az ingatlanpiacon: az Otthon Centrum (OC) hálózatán keresztül a legtöbb tranzakciót a 40-49 év közötti korosztály kötötte 26,5 százalékkal.

Az OC vevőprofilt összegző elemzése, amely a 2022 október és 2023 február közötti időszakra terjedt ki, megállapította, hogy a második helyen 24,7 százalékkal a 30-39 év közötti generáció áll. A 60 év felett ingatlant vásárlók aránya 14,5 százalékot tesz ki, míg a 70 év felettieké mindössze 3,6 százalék.

Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője elmondta: a vevőprofil megalkotásánál azt vizsgálták, hogy ki, hol, mit és mennyiért vesz leginkább. Az adatok összesítésekor kirajzolódott, hogy bár a vásárlók között a 70 év feletti nyugdíjasok vannak a legkevesebben, mégis ők azok, akik a legtöbbet, átlagosan 57 millió forintot költenek egy ingatlanra, míg az országos átlagérték 39 millió forint.

Ennél 8 százalékkal többért, 42,3 millió forintért vettek ingatlant a 40-49 éves generáció tagjai. A többi korosztály a középérték alatt költ, a sorból leginkább a fiatal felnőttek lógnak ki. Az ingatlanpiacra először belépő generáció átlagosan 30,5 millió forintot fordít ingatlanvásárlásra, ami 22 százalékkal elmarad az országos átlagtól.

Az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a hitelből vásárlók aránya, de az állami támogatásokat is jóval kevesebben veszik igénybe. Ezzel párhuzamosan nőtt a készpénzes vevők hányada, országos átlagban már a 76,1 százalékot is eléri. A hitelt is igénylők aránya 13,3 százalék, míg az állami támogatásokat hitellel vagy anélkül igénylők aránya 10,5 százalék.

A 30 év alattiak 54,6 százaléka vásárol csak készpénzzel, 20,5 százalékuk vesz igénybe hitelt, negyedük pedig állami támogatást. Nem meglepő, hogy a 30-39 éves korosztály tagjai között a legmagasabb a hitelből vásárlók aránya, 22,2 százalékkal. Hatvan év felett azonban már 98 százalékban a készpénz dominál, 70 év felett pedig kizárólag ez jöhet szóba – ismertette elemzésében az OC.

A vásárolt ingatlan típusában is találtak különbséget az egyes korosztályok között: a 30 év alattiak körében a családi házat vagy panellakást, a 70 évesnél idősebbek között pedig a használt téglalakást választók aránya a legmagasabb. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS