A 19–29 évesek közel négyötöde használ bankkártyát

2021. 11. 22., 17:08

A banki kapcsolatokkal rendelkező 19–29 éveseknek 78 százaléka használ valamilyen bankkártyát, ám internetbanki vagy mobilbanki szolgáltatásokat jóval kevesebben, mindössze 38, illetve 45 százalékuk vesz igénybe – állapítja meg a K&H ifjúsági indexe. A fiatalok fele havonta átlagosan 66 ezer forintot költ az elektronikus fizetőeszközökön keresztül.

A K&H ifjúsági indexéhez az idei harmadik negyedévben készült felmérés szerint a 19-29 éves korosztály döntő része, 96 százaléka kapcsolatban áll valamelyik bankkal. Az érintettek elsősorban a bankkártyát használják, ez a 78 százalékukra igaz. Ugyanakkor a többi banki szolgáltatás közül a bankszámlájukat nem igazán veszik igénybe, mindössze 58 százalékukra jellemző. A netbank- és mobilbankhasználat sem igazán gyakori: előbbit a bankoló fiatalok 38 százaléka, utóbbit pedig a 45 százalékuk alkalmazza. A visszafogott arány magyarázható azzal is, hogy a bankszámlájukat is viszonylag ritkán használják.

Nem meglepő, hogy a 19–29 éves fiatalok közel fele (49 százaléka) használ inkább készpénzt. Akik pedig elektronikusan – azaz bankkártyával vagy okosórával – szoktak fizetni, azok átlagosan havonta 66 ezer forintot költenek. Az említett adatokon alapuló becslés szerint, ha 19–29 évesek korosztályába tartozó több mint 1,1 millió fiatal fele a készpénzes fizetés helyett az elektronikusat választaná a havi 66 ezer forint elköltésére, akkor több mint 400 milliárd forint összegű forgalom terelődhetne át a készpénzes térfélről az elektronikusra. Ez már csak azért is fontos lenne, mert nemzetközi szinten is kimagasló szinten van Magyarországon a készpénzállomány, GDP-arányosan 14–15 százalék.

Fenntarthatósági vetélkedő

Az ifjúsági index adatai is alátámasztják, hogy már iskolás korban érdemes a fiatalokat megismertetni az elektronikus banki szolgáltatásokkal, hogy a későbbiekben tudatosan használják ezeket. Az évtizedes múltra visszatekintő K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedő keretében az általános és középiskolás diákoknak széles körű ismeretanyagot állítottak össze a K&H szakemberei, amely a mindennapi pénzügyek mellett kitérnek a különböző digitális fizetési megoldások elsajátítására is.

A vetélkedő keretében 3-5 fős csapatok pedig játékos formában, értékes nyereményekért tesztelhetik tudásukat, többek között a digitális fizetési megoldások témakörében is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS