850 milliárdos lehet az ingatlanpiac jövőre

2023. 12. 22., 18:10

Nehéz évkezdés után pozitív irányú változást tapasztalt a Duna House pénzügyi közvetítője, a Credipass. A támogatott hitelek szerepének felértékelődése, az erősödő lakástakarékpénztári piac, az önkéntes kamatplafon, és a nagy népszerűségnek örvendő állampapírok jellemezték legjobban az idei évet és jelentettek igazi mérföldkövet 2023-ban, a változások pedig új lendületet hozhatnak 2024-ben az ingatlan- és hitelpiacon a szakértői várakozások szerint.

A Magyar Nemzeti Bank októberig publikált hivatalos adatai és a Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass pénzügyi közvetítő novemberi és decemberi előrejelzése, becslése alapján meghaladhatja a 600 milliárd forintot a forintalapú jelzáloghitelek volumene, amely így a piac 50 százalékos visszaesését jelenti a 2022-es eredményhez képest. Ennek ellenére a szakemberek pozitívan tekintenek a következő évre és 30-40 százalékos növekedést prognosztizálnak: a kedvezően változó gazdasági környezet, az új kormányzati intézkedések, vagyis az otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatása 750-850 milliárd forintos aktív piacot jelenthet jövőre.

„A tavalyi év végén már látható volt, hogy gyenge, kihívásokkal teli évkezdéssel kell számolnunk a hitelpiacon. Összességében idén a bizonytalanabb gazdasági tényezők és a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek miatt az átlagosnál nagyobb mértékben esett vissza a hitellel lakást vásárlók aránya. A magas kamatok, a támogatott hitelek szerepének felértékelődése, a hatalmas népszerűségnek örvendő állampapírok, a csokhoz kapcsolódó illetékmentes ingatlanvásárlás, valamint a lakástakarékok újbóli felemelkedése tekinthetők a legjelentősebb mérföldköveknek idén” – mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.

„2023-ra jellemző volt, hogy a vásárlók nem tudtak alkalmazkodni a magas kamatokhoz, azonban amikor végre elérkezett a trendforduló, kicsit fellélegezhettek. A jelenlegi és várható hozamkörnyezet kedvezett ugyanakkor a lakástakarékok további élénkülésének: az év során a meglévő egy mellé, két másik szolgáltató is becsatlakozott, megannyi kedvező konstrukciót kínálva ezzel a lakáscélból takarékoskodni vágyóknak. A magas kamatok időszakában az egyedi kamatok jelentősége is tovább nőtt – itt lépnek be a képbe a pénzügyi szakértők, akik mindezt biztosítani tudják ügyfeleik számára. Szerepük szintén felértékelődhet 2024-ben, hiszen az új lakástámogatási rendszer bejelentése és ismerete, részletszabályainak értelmezése és alkalmazása a gyakorlatban szakértőt kíván. Egy profi ingatlanos és pénzügyi szakember együttműködése lehet a sikeres eladás, vásárlás, otthonteremtés kulcsa 2024-ben” – tette hozzá.

Az MNB adatai alapján, a lakáscélú hitelek piacán a legerősebb hónapnak eddig az augusztus bizonyult a maga 54,4 milliárd forintos mérlegével. Azonban ennél is nagyobb volument várnak a szakértők az év utolsó hónapjaitól, amely a tapasztalatok szerint meghozta az átalakuló lakástámogatási rendszer hatásaként várt „év végi hajrát”.

„A lakáscélú támogatások változásai mellett, a Babaváró támogatás feltételeinek módosítása is fontos tényező hitelpiaci szempontból. Köztudott, hogy jövőre az igénylői kör (30 és 41 év közötti hölgyek) egy része kiesik az új korhatáros szabály miatt – ennek ellenére az év végéhez közeledve egyelőre nem tapasztalható nagy hajrázás az igénylések tekintetében. A 2022-es év végi rohamhoz képest – amikor úgy tűnt, hogy megszűnik ez a támogatási forma – az idei meghosszabbítás után is a vártnál jóval kevesebben éltek a lehetőséggel. Az MNB adatai szerint, a tavalyi évi szerződések értékének kevesebb mint felét érte el az idei volumen: októberben 29,3 milliárd forint értékben kötöttek Babaváró szerződést a magyar házaspárok, míg 2022 év végén ez 70,4 milliárd forint volt” – mondta a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS