70 millió forint fölé emelkedett a használt ingatlanok átlagára Újbudán

2024. 05. 21., 17:10

Érdeklődés és tranzakciószámok tekintetében is jól teljesít Újbuda, ahol az ingatlanpiaci fellendülés 15 százalékos áremelkedést hozott a használt ingatlanok piacán. A kerületben keresettebbek a téglaépítésű lakások, de népszerűek az újbudai lakótelepi otthonok is. Téglalakáshoz átlagosan 1,18 millió forintos, házgyári lakáshoz 917 ezer forintos négyzetméteráron juthatnak a vevők a Duna House adatai szerint. Az újépítésű projektek átlagosan 1,5 millió forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat a XI. kerületben.

Az ingatlanpiac idei évi fellendülése nem csak az eladott ingatlanok számában, de a budapesti ingatlanárakon is nyomot hagyott. A fővárosi használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 5 százalékkal, 907 ezer forintra emelkedett az idei év első négy hónapjában a tavalyi évi adatokhoz képest a Duna House szerint. Az idei évben az ingatlanvásárlás átlagos költsége 58,3 millió forintra nőtt, ami 6 százalékos eltérést jelent a 2023-as adathoz mérten, azonban az ingatlanok átlagos alapterületében nem történt változás, továbbra is 64 négyzetméteres élettérrel rendelkező otthonokat választanak a fővárosi vevők. A használt ingatlaneladások 75 százaléka a pesti oldalon zárult, a fennmaradó 25 százalékban a budai oldal lakásai és házai találtak új tulajdonosra.

„Kilenc hónapja, 2023 augusztusa óta megszakítás nélkül szerepel a dobogós kerületek között Újbuda az ingatlanközvetítő kerületek iránti érdeklődést vizsgáló felmérése szerint. Ebben az időszakban átlagosan az ügyfelek 17,3 százaléka jelölte meg preferált területként ingatlankeresése során a XI. kerületet” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A budai kerületek közül Újbudán cserélt gazdát a legtöbb használt lakás, ez az összes fővárosi ingatlantranzakció 7 százalékát fedte le 2024 első négy hónapjában. A használt téglaépítésű és házgyári lakások értékesítési adatainak vizsgálatából kiderül, hogy a kerület 1,1 millió forintos átlagos négyzetméterárral a negyedik legdrágább alternatívát jelenti a budai oldalt előnyben részesítő vásárlók számára az idei év során. Az újbudai elhelyezkedésű használt lakások árszintje egyébként 15 százalékkal lett magasabb a tavalyi 983 ezer forint/m2-hez képest. Használt ingatlanra a kerületben átlagosan 64,8 millió forint helyett 70,5 millió forintot fordítanak a Duna House ügyfelei 2024-ben.

A vásárlók által legkeresettebb ingatlantípus a téglaépítésű lakás, a kerületben értékesített lakások 76 százaléka tégla, amelyekért 12 százalékkal kell többet fizetni négyzetméterenként, mint 2023-ban, amikor egy négyzetméter ára alig haladta meg az 1 millió forintot.

A házgyári lakásokat illetően is magasabb árakat mutatnak az adatok, itt 9 százalékos áremelkedést követően 917 ezer forintra nőtt az átlagos ár négyzetméterenként. 2023-ban egyébként a legdrágábbnak a XI. kerületi lakótelepek számítottak, 871 ezer forinttal a gazdagréti négyzetméterárak vezették a fővárosi lakótelepek listáját, 840 ezer forinttal pedig a másik jelentős XI. kerületi lakótelep, a Fehérvári úti volt a második a sorban. Érdekesség, hogy a KSH Ingatlanadattár 2022-es adatai szerint a XI. kerületi Rétköz utcai panelházak kínálták akkoriban az ország legdrágább házgyári lakásait, amelyekért az energiaválság évében, részben a „rezsivédett" címke árfelhajtó hatásának eredményeként négyzetméterenként 1,075 millió forintot fizettek a vásárlók.

Újépítésű ingatlanok terén is kiemelkedően teljesít Újbuda, a XIII. kerület után ez a kerület kínálta a legtöbb, több mint 3000 darab új lakást 2024 első negyedévében. Az újépítésű otthont keresők Újbudát nem csak a bő kínálat, de a budai viszonylatban megfizethetőnek számító 1,5 millió forintos négyzetméterár miatt is vonzó lehetőségként tartják számon.

A használt és új XI. kerületi lakások nem csak a saját célra vásárlók körében keresettek, a kerületben létrejött adásvételek harmadában befektetési céllal szerződtek a vásárlók. A vevői motivációt tekintve azonos arányban, 24–24 százalékban szerepeltek az első lakásuk vásárlása és a nagyobb ingatlanba költözés miatt szerződő ügyfelek is. A kerületben átlagosan 53 négyzetméteres lakások mellett döntöttek az első lakást vásárlók, akik 53,3 millió forintot fordítottak otthonteremtésre, a nagyobba költözők átlagosan 96 négyzetméteres élettérért 124 millió forintot voltak hajlandóak áldozni, míg a befektetési céllal szerződők számára 60,6 millió forintot jelentett egy 60 négyzetméteres ingatlan megvásárlása.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS