30 millió forint alatt is van élet az ingatlanpiacon

2023. 03. 07., 14:39

30 millió forintért és annál olcsóbban kelt el az ingatlanok több mint 50 százaléka tavaly a Duna House adatai alapján. Ezért az összegért az ország teljes területén kaphattak a vevők lakást és házat is, de lokációtól függően szobaszámban volt mérhető az alapterületbeli különbség. A fővárosban átlagosan egy 38 m2-es lakásra, nyugaton pedig akár már kétszer akkora házra is futotta a 30 millió forintos keretből 2022-ben.

Míg a pandémia kezdetén, illetve az azt megelőző években még a 20 millió forintos ingatlanok jelentették a támpontot az ingatlanvásárlás során, addig a 2022-es évtől már tíz millióval magasabb minimális költséggel érdemes számolni annak, aki saját otthon vásárlását tervezi. Az elmúlt évek töretlen áremelkedése ellenére azonban kijelenthető, hogy 30 millió forint alatt is kivitelezhető hazánkban az otthonteremtés.

„A 30 millió forintos érték vízválasztó volt a tavalyi év ingatlanpiacán, a Duna House közreműködésével létrejött tranzakciók adatai alapján ugyanis az eladások több mint fele (50,37 százalék) zárult a 30 milliós határvonal alatt”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A keleti országrészben letelepedők jártak a legjobban, hiszen 30 millió forintért átlagosan 88 négyzetméteres házat vásárolhattak a Duna House 2022-es tranzakciós adatai alapján, míg a nyugati területeken egy teljes szobával, 14 négyzetméterrel kisebb otthonnal kellett megbarátkozniuk a vevőknek. Az átlagos négyzetméterárak alapján a fővárosban akár egy 55 négyzetméteres házat is lehetett vásárolni ezért az összegért, de volt olyan XVI. kerületi ügylet, ahol egy 91 négyzetméteres otthon talált gazdára ugyanennyiért. Az adatok alapján lényegesen alacsonyabb alapterületet kaptak a pénzükért a lakások iránt érdeklődők, hiszen keleten mindössze 67, nyugaton 58, a fővárosban pedig átlagosan 38 négyzetméteres ingatlanokat lehetett vásárolni 30 millióért.

A vizsgálatba bevont megyeszékhelyek közül 2022-ben Békéscsaba került ki győztesként, itt vásárolható ugyanis a legnagyobb alapterületű (94 m2) használt lakás, a dobogó második helyén pedig a korábbi csúcstartó, Miskolc végzett (83 m2). A vármegyeszékhelyek között a keretösszegért kapható, legkisebb alapterületű, 41 négyzetméteres lakással a debreceni ügyfeleknek kellett megelégedniük.

„Csökken a különbség a vidéki vármegyeszékhelyek és a fővárosi ingatlanok átlagos négyzetméterárai között, ezt kiválóan szemlélteti, hogy van olyan fővárosi kerület (Pesterzsébet), ahol a Hajdú-Bihar vármegye székhelyén kapható ingatlannál 11 négyzetméterrel nagyobb lakás is kijött a 30 milliós keretből a 2022-es átlagos árakkal számolva”– árulta el a szakértő.

Budapest kerületei közül a már említett XX. kerület viszi a prímet, itt lehetett a legnagyobb alapterületű, 52 négyzetméteres lakásokat vásárolni a rendelkezésre álló keretből. A második helyen 46 m2-rel a XVIII. és a XXI. kerület osztozott, míg a sorban a harmadik egy négyzetméterrel lemaradva a XIX. kerület volt. A legcsekélyebb méretű lakást (26m2) 30 millió forintért a pesti belvárosban, az V. kerületben vásárolhatták a vevők.

A vidéki nagyvárosok közül a szegedi házvásárlók kaphatták a legkisebb ingatlant a pénzükért, nekik be kellett érniük egy 47 négyzetméteres használt házzal, ha mindössze 30 millió forintot fordíthattak otthonteremtésre, míg 2020-ban 20 millióból 80 négyzetmétert lehetett vásárolni ebből az ingatlantípusból.

„Az abszolút győztes a családiházak terén is Békéscsaba volt, ahol akár egy 152 négyzetméteres házat is kifoghattak az érdeklődők, míg a nyugati kínálatból szemezgetőknek be kellett érniük 55-82 négyzetméteres, szerényebb alapterületű házakkal ugyanazért az összegért” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS