30 millió forint alatt is van élet az ingatlanpiacon

2023. 03. 07., 14:39

30 millió forintért és annál olcsóbban kelt el az ingatlanok több mint 50 százaléka tavaly a Duna House adatai alapján. Ezért az összegért az ország teljes területén kaphattak a vevők lakást és házat is, de lokációtól függően szobaszámban volt mérhető az alapterületbeli különbség. A fővárosban átlagosan egy 38 m2-es lakásra, nyugaton pedig akár már kétszer akkora házra is futotta a 30 millió forintos keretből 2022-ben.

Míg a pandémia kezdetén, illetve az azt megelőző években még a 20 millió forintos ingatlanok jelentették a támpontot az ingatlanvásárlás során, addig a 2022-es évtől már tíz millióval magasabb minimális költséggel érdemes számolni annak, aki saját otthon vásárlását tervezi. Az elmúlt évek töretlen áremelkedése ellenére azonban kijelenthető, hogy 30 millió forint alatt is kivitelezhető hazánkban az otthonteremtés.

„A 30 millió forintos érték vízválasztó volt a tavalyi év ingatlanpiacán, a Duna House közreműködésével létrejött tranzakciók adatai alapján ugyanis az eladások több mint fele (50,37 százalék) zárult a 30 milliós határvonal alatt”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A keleti országrészben letelepedők jártak a legjobban, hiszen 30 millió forintért átlagosan 88 négyzetméteres házat vásárolhattak a Duna House 2022-es tranzakciós adatai alapján, míg a nyugati területeken egy teljes szobával, 14 négyzetméterrel kisebb otthonnal kellett megbarátkozniuk a vevőknek. Az átlagos négyzetméterárak alapján a fővárosban akár egy 55 négyzetméteres házat is lehetett vásárolni ezért az összegért, de volt olyan XVI. kerületi ügylet, ahol egy 91 négyzetméteres otthon talált gazdára ugyanennyiért. Az adatok alapján lényegesen alacsonyabb alapterületet kaptak a pénzükért a lakások iránt érdeklődők, hiszen keleten mindössze 67, nyugaton 58, a fővárosban pedig átlagosan 38 négyzetméteres ingatlanokat lehetett vásárolni 30 millióért.

A vizsgálatba bevont megyeszékhelyek közül 2022-ben Békéscsaba került ki győztesként, itt vásárolható ugyanis a legnagyobb alapterületű (94 m2) használt lakás, a dobogó második helyén pedig a korábbi csúcstartó, Miskolc végzett (83 m2). A vármegyeszékhelyek között a keretösszegért kapható, legkisebb alapterületű, 41 négyzetméteres lakással a debreceni ügyfeleknek kellett megelégedniük.

„Csökken a különbség a vidéki vármegyeszékhelyek és a fővárosi ingatlanok átlagos négyzetméterárai között, ezt kiválóan szemlélteti, hogy van olyan fővárosi kerület (Pesterzsébet), ahol a Hajdú-Bihar vármegye székhelyén kapható ingatlannál 11 négyzetméterrel nagyobb lakás is kijött a 30 milliós keretből a 2022-es átlagos árakkal számolva”– árulta el a szakértő.

Budapest kerületei közül a már említett XX. kerület viszi a prímet, itt lehetett a legnagyobb alapterületű, 52 négyzetméteres lakásokat vásárolni a rendelkezésre álló keretből. A második helyen 46 m2-rel a XVIII. és a XXI. kerület osztozott, míg a sorban a harmadik egy négyzetméterrel lemaradva a XIX. kerület volt. A legcsekélyebb méretű lakást (26m2) 30 millió forintért a pesti belvárosban, az V. kerületben vásárolhatták a vevők.

A vidéki nagyvárosok közül a szegedi házvásárlók kaphatták a legkisebb ingatlant a pénzükért, nekik be kellett érniük egy 47 négyzetméteres használt házzal, ha mindössze 30 millió forintot fordíthattak otthonteremtésre, míg 2020-ban 20 millióból 80 négyzetmétert lehetett vásárolni ebből az ingatlantípusból.

„Az abszolút győztes a családiházak terén is Békéscsaba volt, ahol akár egy 152 négyzetméteres házat is kifoghattak az érdeklődők, míg a nyugati kínálatból szemezgetőknek be kellett érniük 55-82 négyzetméteres, szerényebb alapterületű házakkal ugyanazért az összegért” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS