30 millió forint alatt is van élet az ingatlanpiacon

2023. 03. 07., 14:39

30 millió forintért és annál olcsóbban kelt el az ingatlanok több mint 50 százaléka tavaly a Duna House adatai alapján. Ezért az összegért az ország teljes területén kaphattak a vevők lakást és házat is, de lokációtól függően szobaszámban volt mérhető az alapterületbeli különbség. A fővárosban átlagosan egy 38 m2-es lakásra, nyugaton pedig akár már kétszer akkora házra is futotta a 30 millió forintos keretből 2022-ben.

Míg a pandémia kezdetén, illetve az azt megelőző években még a 20 millió forintos ingatlanok jelentették a támpontot az ingatlanvásárlás során, addig a 2022-es évtől már tíz millióval magasabb minimális költséggel érdemes számolni annak, aki saját otthon vásárlását tervezi. Az elmúlt évek töretlen áremelkedése ellenére azonban kijelenthető, hogy 30 millió forint alatt is kivitelezhető hazánkban az otthonteremtés.

„A 30 millió forintos érték vízválasztó volt a tavalyi év ingatlanpiacán, a Duna House közreműködésével létrejött tranzakciók adatai alapján ugyanis az eladások több mint fele (50,37 százalék) zárult a 30 milliós határvonal alatt”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A keleti országrészben letelepedők jártak a legjobban, hiszen 30 millió forintért átlagosan 88 négyzetméteres házat vásárolhattak a Duna House 2022-es tranzakciós adatai alapján, míg a nyugati területeken egy teljes szobával, 14 négyzetméterrel kisebb otthonnal kellett megbarátkozniuk a vevőknek. Az átlagos négyzetméterárak alapján a fővárosban akár egy 55 négyzetméteres házat is lehetett vásárolni ezért az összegért, de volt olyan XVI. kerületi ügylet, ahol egy 91 négyzetméteres otthon talált gazdára ugyanennyiért. Az adatok alapján lényegesen alacsonyabb alapterületet kaptak a pénzükért a lakások iránt érdeklődők, hiszen keleten mindössze 67, nyugaton 58, a fővárosban pedig átlagosan 38 négyzetméteres ingatlanokat lehetett vásárolni 30 millióért.

A vizsgálatba bevont megyeszékhelyek közül 2022-ben Békéscsaba került ki győztesként, itt vásárolható ugyanis a legnagyobb alapterületű (94 m2) használt lakás, a dobogó második helyén pedig a korábbi csúcstartó, Miskolc végzett (83 m2). A vármegyeszékhelyek között a keretösszegért kapható, legkisebb alapterületű, 41 négyzetméteres lakással a debreceni ügyfeleknek kellett megelégedniük.

„Csökken a különbség a vidéki vármegyeszékhelyek és a fővárosi ingatlanok átlagos négyzetméterárai között, ezt kiválóan szemlélteti, hogy van olyan fővárosi kerület (Pesterzsébet), ahol a Hajdú-Bihar vármegye székhelyén kapható ingatlannál 11 négyzetméterrel nagyobb lakás is kijött a 30 milliós keretből a 2022-es átlagos árakkal számolva”– árulta el a szakértő.

Budapest kerületei közül a már említett XX. kerület viszi a prímet, itt lehetett a legnagyobb alapterületű, 52 négyzetméteres lakásokat vásárolni a rendelkezésre álló keretből. A második helyen 46 m2-rel a XVIII. és a XXI. kerület osztozott, míg a sorban a harmadik egy négyzetméterrel lemaradva a XIX. kerület volt. A legcsekélyebb méretű lakást (26m2) 30 millió forintért a pesti belvárosban, az V. kerületben vásárolhatták a vevők.

A vidéki nagyvárosok közül a szegedi házvásárlók kaphatták a legkisebb ingatlant a pénzükért, nekik be kellett érniük egy 47 négyzetméteres használt házzal, ha mindössze 30 millió forintot fordíthattak otthonteremtésre, míg 2020-ban 20 millióból 80 négyzetmétert lehetett vásárolni ebből az ingatlantípusból.

„Az abszolút győztes a családiházak terén is Békéscsaba volt, ahol akár egy 152 négyzetméteres házat is kifoghattak az érdeklődők, míg a nyugati kínálatból szemezgetőknek be kellett érniük 55-82 négyzetméteres, szerényebb alapterületű házakkal ugyanazért az összegért” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 08., 17:40
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól – számolnak be a Deloitte szakértői. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán.
2025-07-09 11:40:00
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS