2021 legjei a magyar ingatlanpiacon

2021. 12. 18., 11:35

Szélsőségekből 2021-ben sem volt hiány a hazai ingatlanpiacon. Milyen ingatlant adtak el a leggyorsabban, illetve a legmagasabb áron? Átlagosan mennyibe kerül egy lakás? Az év végéhez közeledve a Duna House hálózat összegyűjtötte a legérdekesebb magyar ingatlanpiaci adatokat.

A Duna House tranzakciós adatai alapján idén egy 1. kerületi, 404 négyzetméteres ház volt a legdrágább lakóingatlan, ami 700 millió forintért cserélt új tulajdonost. A skála másik végén a kistelepüléseken található, felújítandó vályogházak szerepeltek, 1–3 millió forintos értékben. Összességében az ingatlanok 2 százalékáért fizettek az új tulajdonosok több mint 100 millió forint felett, míg 36 százalékukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni a vevők. Országosan az adásvételek majdnem 3 százalékánál a négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot, de a fővárosban ez az arány már 10% felett volt. 

Magyarország egészét vizsgálva átlagosan 31 millió forintos áron keltek el az ingatlanok 2021-ben, ami közel 10 százalékos emelkedést mutat 2020-hoz képest. Csak Budapestet vizsgálva a lakások átlagára 56 millió forint volt, de egyre gyakrabban találkozni már 2 millió forintos négyzetméterárral akár használt lakások esetében is. A teljes országos értékesítési adatok alapján a panelek 410, a téglalakások 570, a házak pedig 310 ezer forintos átlag négyzetméteráron voltak megvásárolhatók idén. Az újépítésű ingatlanokat átlagosan közel 650 ezer Ft/m2 összegért cseréltek tulajdonost. Eladói részről a tulajdonosok közel negyede a nagyobb ingatlanba való költözés miatt vált meg lakásától, majd 15 százalékban örökségük értékesítéséből várták a hozamot, 14 százalékuk pedig inkább kisebb lakásra váltott. Vevői oldalról a legfőbb motiváció a befektetési célú vásárlás és a nagyobb lakásba való költözés volt, amit az első lakás megszerzése követett.

A legnagyobb alapterülettel egy 960 négyzetméteres, gyenesdiási panzió szerepelt az adatbázisban, míg a legkisebb címet egy 9 négyzetméteres, angyalföldi minigarzon nyerte el. Értékesítési idő tekintetében az ország minden részén átlagosan 2,5-5 hónapot kellett várni egy-egy tranzakció zárásához, ám az ingatlanok közel 4 százalékára már egy héten belül megtalálták a vevőt.

A fővárosban minden évben találkozni több mint 100 éves lakóházak eladó lakásaival, de idén a Duna House által értékesített, legidősebb ingatlan egy 150 éves, a Teleki család által épített budai házban lévő lakás volt, amit egy 120 éves, egykori csendőrlaktanyából átalakított, igazi romantikus vidéki családi ház követett. Az árkülönbség itt is jelentős volt: a vidéki családi házért mindössze 8 millió forintot fizettek, míg a budai lakásért majdnem 50 milliót, amely jól mutatja, hogy az ingatlanoknál fontosabb a lokáció, mint az építés éve.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS