1800 forint közelébe emelkedett a fizikai átlagórabér az első negyedévben

2023. 04. 24., 14:15

2023 első negyedévében 1 779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére– derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a szint 18,7 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1 499 forintos értéket. A felsőbb kategóriákban korántsem ilyen ütemben gyorsult a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 első negyedévéhez képest csupán 10,5 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy 1 600 forint alatti átlagos fizikai órabér csupán Észak-Magyarországon fordult elő, a többi régióban 1 600 és 1 800 forint közötti sávban alakul ez az érték. Egyedül Közép-Magyarország és Budapest ugrott ki ebből a mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár elérte a 2 350 forintot – ez mintegy 30 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest.

„Az adatok azt mutatják, hogy év elején a munkáltatók többsége számottevő béremelést hajtott végre fizikai dolgozók körében – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – A jelenlegi inflációs környezetben azonban még ez is 5-6 százalékos reálbércsökkenést jelent. Attól függően, hogy az év közepén mennyire sikerül majd leszorítani a pénzromlás ütemét, könnyen elképzelhető, hogy félév környékén a cégek újabb béremelésekre kényszerülnek, különösen azokon a területeken, ahol már most is nehezen lehet a kívánt szintre feltölteni a munkaerő-állományt.

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke 2023 első negyedévében átlagosan 10,5 százalékos volt.

„Bár a szellemi munkát végző középvezetők körében is felgyorsult az átlagbérek emelkedése (tavaly ilyenkor még 7,3 százalékos éves szintű bérnövekedést mutattunk ki ebben körben) ez a mérték egyelőre korántsem követi az inflációt – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatók a korlátozott lehetőségeik miatt nem tudják teljes egészében ellensúlyozni az infláció negatív hatásait. Ugyanakkor ahol a munkaerő megtartása kritikus szempont, a bérek emelkedése várhatóan gyorsabb ütemre válthat a következő hónapokban.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is elmaradó, 6,8 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónap során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS