15 éves lett „az átlag magyar” személyautó

2022. 03. 03., 20:11

2022 első két hónapjában 22 481 import használt személyautó kapott hazai rendszámot a DataHouse ladatai szerint, 10 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. Eközben új autóból mindössze 17 537-et regisztráltak, ami 11 százalékkal marad el a tavaly ugyanekkor mért hasonló értéktől.

„A chiphiány miatt lecsökkent újautó-kínálat miatt mára jelentősen nőtt a használt autók súlya a frissen forgalomba helyezett személyautók körében – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Tavaly az év első két hónapjában a forgalmit kapó autók 49 százalékát adták az új autók, idén ez az arány 44 százalék alá esett. Ennek hatására várhatóan idén is tovább öregszik a hazai személyautó-állomány, amelynek átlagéletkora tavaly év végére már elérte a 15 évet, ami szomorú rekordot jelent.”

A JóAutók.hu múlt hónapban végzett felmérése szerint az újautó-forgalmazó cégeknek csupán a harmada számít arra, hogy az iparágat érintő félvezetőhiány hatásai még az idén megszűnhetnek. Így az újautó-eladások szintje jó esetben is a tavalyi 122 ezerhez hasonló mértékű lehet.

A használtautó-import aktivitása – részben az újautó-piacról áthúzódó pótlólagos kereslet miatt is – egész évben magas szinten stabilizálódhat: a tavalyi 132 ezret követően idén akár 140 ezerre is nőhet a behozott használt autók száma.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS