120 ezer adás-vételre számítanak idén az ingatlanpiacon az OTP elemzői

2024. 02. 28., 13:10

A javuló gazdasági, hitelezési környezetnek és a régi-új állami támogatásoknak köszönhetően az ingatlanpiaci szektor az idén növekedési pályára léphet – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az OTP Bank, az OTP Ingatlanpont és az OTP Otthon közös sajtóbeszélgetésén szerdán Budapesten.

Fellendülést várnak, elsősorban a tranzakciók számában, ami elérheti a 120 ezret. Tavaly minden főbb piaci mutató visszaesett, az OTP becslése szerint 25 százalékkal csökkenhetett a tranzakciók száma, így a teljes évben nagyjából 105 ezer ügyletet bonyolítottak. Arra számítanak, hogy az idén már a befektetési célú vásárlók aránya is nőni fog – mondta Valkó Dávid.

Elsőként a tranzakciószám növekedése indulhat el a lakáspiac jó működéséhez szükséges külső tényezők - gazdasági növekedés, reálbérek emelkedése, kamatok, állami támogatások - javulásával, míg a nominális árakban az idén még további stagnálást, esetleg minimális növekedést, reálárszintben lassuló, illetve fokozatosan megszűnő csökkenést várnak. Az építési engedélyek száma nőhet az 5 százalékos, kedvezményes áfa-jogosultság 2024 végi határideje és növekvő kereslet miatt, ugyanakkor az átadott lakások száma még csökkenhet – mondta Valkó Dávid, hozzátéve, hogy 2025 hozhat majd erőteljesebb és általános piaci élénkülést.

A lakásépítők elbizonytalanodásának látványos mutatója volt 2023-ban, hogy míg 2022-ben összesen 31 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből 20 volt 100 lakásosnál nagyobb, tavaly már csak 16 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 9 éri el a 100 lakásos méretet. Az idén 6300 lakás átadása várható az év eleji adatok szerint, és már most 3400-at hirdetnek 2025-ös átadással. A budapesti újlakás-piacon 3500 új lakás jelent meg a kínálatban tavaly, ami 45 százalékos visszaesést jelent egy év alatt.

Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője ismertette: tavaly 594 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki a bankok Magyarországon, 41 ezer hitelszerződéssel, az átlagos hitelösszeg év végére 12-ről 15 millió forintra emelkedett. Ennek közel harmadát az OTP Bank bonyolította le.

A támogatott hitelek átlagos hitelösszege az OTP-nél 10 millió forint, a piaciaké 18-19 millió forint volt tavaly, a futamidő átlagos hossza 21-22 év. A piaci hitelek kamata jelenleg 6 százalékhoz közelít, az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a szint erősebb érdeklődést generálhat idén.

Tavaly az utolsó negyedévben megháromszorozódott a csok-hitelek iránti kereslet, idén az új CSOK Plusz hitel iránt is jelentős a kereslet az adataik szerint. Az ilyen hiteleket igénylők az első két hónapban 55 százalékát tették ki az összes hiteligénylésnek. Az átlagos hitelösszeg 25 millió forint volt, az igénylők közel 90 százaléka használt lakást vásárol. Idén a 2022-es szintet tervezik elérni a hitelezésben. A támogatott hitellehetőségek kibővítésével, esetleg a jövőben a korszerűsítéshez is igénybe vehető kamattámogatással még tovább élénkülhet a hitelezés.

Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője elmondta: online lakásökoszisztéma portált működtetnek, adatbázisukban 140 ezer ingatlanhirdetés található, 600 ingatlaniroda partnerük van. Saját kutatásuk szerint az ingatlanközvetítők 80 százaléka enyhe növekedést vár idén a tranzakciók számában. A hirdetési árakban a kivárás jellemző, a hirdetők jellemzően nem módosítanak az árakon.

Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője elmondta: a tavalyi év a piac visszaesése mellett a megváltozott vevői igényekről is szólt. A kisebb alapterületű, 1-2 szobás lakásokat keresték leginkább, emellett a régebbi, felújítandó ingatlanok kerültek előtérbe. Megmutatkozott a vevők árérzékenysége is, hiszen leginkább 10-20 millió forint közötti ársávban választottak ingatlant.

Az ügyvezető szerint a januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások jelentősen felpezsdíthetik a kistelepülések ingatlanpiacát, és azok a községek, kisvárosok lehetnek az új rendszer nyertesei, amelyek vonzerejét egyszerre növeli kedvezményezett helyzetük, és egy prosperáló centrumhoz való tartozásuk. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS