A javuló gazdasági, hitelezési környezetnek és a régi-új állami támogatásoknak köszönhetően az ingatlanpiaci szektor az idén növekedési pályára léphet – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az OTP Bank, az OTP Ingatlanpont és az OTP Otthon közös sajtóbeszélgetésén szerdán Budapesten.
Fellendülést várnak, elsősorban a tranzakciók számában, ami elérheti a 120 ezret. Tavaly minden főbb piaci mutató visszaesett, az OTP becslése szerint 25 százalékkal csökkenhetett a tranzakciók száma, így a teljes évben nagyjából 105 ezer ügyletet bonyolítottak. Arra számítanak, hogy az idén már a befektetési célú vásárlók aránya is nőni fog – mondta Valkó Dávid.
Elsőként a tranzakciószám növekedése indulhat el a lakáspiac jó működéséhez szükséges külső tényezők - gazdasági növekedés, reálbérek emelkedése, kamatok, állami támogatások - javulásával, míg a nominális árakban az idén még további stagnálást, esetleg minimális növekedést, reálárszintben lassuló, illetve fokozatosan megszűnő csökkenést várnak. Az építési engedélyek száma nőhet az 5 százalékos, kedvezményes áfa-jogosultság 2024 végi határideje és növekvő kereslet miatt, ugyanakkor az átadott lakások száma még csökkenhet – mondta Valkó Dávid, hozzátéve, hogy 2025 hozhat majd erőteljesebb és általános piaci élénkülést.
A lakásépítők elbizonytalanodásának látványos mutatója volt 2023-ban, hogy míg 2022-ben összesen 31 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből 20 volt 100 lakásosnál nagyobb, tavaly már csak 16 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 9 éri el a 100 lakásos méretet. Az idén 6300 lakás átadása várható az év eleji adatok szerint, és már most 3400-at hirdetnek 2025-ös átadással. A budapesti újlakás-piacon 3500 új lakás jelent meg a kínálatban tavaly, ami 45 százalékos visszaesést jelent egy év alatt.
Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője ismertette: tavaly 594 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki a bankok Magyarországon, 41 ezer hitelszerződéssel, az átlagos hitelösszeg év végére 12-ről 15 millió forintra emelkedett. Ennek közel harmadát az OTP Bank bonyolította le.
A támogatott hitelek átlagos hitelösszege az OTP-nél 10 millió forint, a piaciaké 18-19 millió forint volt tavaly, a futamidő átlagos hossza 21-22 év. A piaci hitelek kamata jelenleg 6 százalékhoz közelít, az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a szint erősebb érdeklődést generálhat idén.
Tavaly az utolsó negyedévben megháromszorozódott a csok-hitelek iránti kereslet, idén az új CSOK Plusz hitel iránt is jelentős a kereslet az adataik szerint. Az ilyen hiteleket igénylők az első két hónapban 55 százalékát tették ki az összes hiteligénylésnek. Az átlagos hitelösszeg 25 millió forint volt, az igénylők közel 90 százaléka használt lakást vásárol. Idén a 2022-es szintet tervezik elérni a hitelezésben. A támogatott hitellehetőségek kibővítésével, esetleg a jövőben a korszerűsítéshez is igénybe vehető kamattámogatással még tovább élénkülhet a hitelezés.
Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője elmondta: online lakásökoszisztéma portált működtetnek, adatbázisukban 140 ezer ingatlanhirdetés található, 600 ingatlaniroda partnerük van. Saját kutatásuk szerint az ingatlanközvetítők 80 százaléka enyhe növekedést vár idén a tranzakciók számában. A hirdetési árakban a kivárás jellemző, a hirdetők jellemzően nem módosítanak az árakon.
Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője elmondta: a tavalyi év a piac visszaesése mellett a megváltozott vevői igényekről is szólt. A kisebb alapterületű, 1-2 szobás lakásokat keresték leginkább, emellett a régebbi, felújítandó ingatlanok kerültek előtérbe. Megmutatkozott a vevők árérzékenysége is, hiszen leginkább 10-20 millió forint közötti ársávban választottak ingatlant.
Az ügyvezető szerint a januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások jelentősen felpezsdíthetik a kistelepülések ingatlanpiacát, és azok a községek, kisvárosok lehetnek az új rendszer nyertesei, amelyek vonzerejét egyszerre növeli kedvezményezett helyzetük, és egy prosperáló centrumhoz való tartozásuk. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.