1,1 millióért is lehetett „házat” venni 2022-ben

1,1 millióért is lehetett „házat” venni 2022-ben
2022. 08. 08., 17:19

Mozgalmas volt az idei első félév a hazai ingatlanpiacon. Lendületes kezdés után a szűkülő kínálat mellett a kereslet is kissé alábbhagyott, de így sem volt hiány szélsőségekből. A legdrágább ingatlan eddig 860 millióért cserélt tulajdonost, a fővárosban az adásvételek 22 százaléka már milliós négyzetméterár felett van. 2022 eddigi legérdekesebb, magyar ingatlanpiaci adatait a Duna House szakértői gyűjtötték össze.

„2022-ben számos tényező formálta az ingatlanpiacot, az év eleji rekordok után a választásoktól kezdődően csökkenni látszik a kereslet, amelyre a szomszédos háborús helyzet, valamint a változó kamatkörnyezet és a kormányzati bejelentések is hatást gyakorolnak. Az ingatlanok áremelkedése azonban még mindig töretlen, nehezen meghatározható, hogy milyen irányba mozdul majd el a piac a következő negyedévben – számolt be Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Lassuló piaci tendenciák mellett nem várunk szélsőséges zuhanást, az enyhébb nyár után kicsit aktívabb őszi szezon jöhet.”

Átlagok

Az átlagos négyzetméterárak emelkedése országos viszonylatban tapasztalható, a 2022-es év első felének értékesítési adatai alapján vidéken családiházat 330 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet vásárolni, míg a fővárosban közel a duplájába kerül egy négyzetméter. Rekordokat döntenek a panellakások is, vidéken átlagosan 443 ezer forintért kelnek el, a fővárosban pedig átlagosan 716 ezer forintot kérnek értük négyzetméterenként az eladók. A téglaingatlanok áremelkedésének mértéke visszafogottabb a panelotthonokéhoz képest, azonban az átlagos négyzetméterárak még így is jóval a panelek árszintje felett alakulnak. Vidéken 532 ezer forintért, míg Budapesten 846 ezer forintért vásárolhatnak téglaépítésű lakást az érdeklődők.

Országosan emelkedett a milliós négyzetméterár feletti ingatlanok aránya, az idei első félévben a Duna House által értékesített ingatlanok 8 százaléka egymillió forint feletti négyzetméteráron kelt el, a tavalyi közel 3 százalékhoz képest, csak Budapestet vizsgálva ez az érték 22,5 százalék, míg 2021-ben mindössze kevéssel haladta meg a 10 százalékot. Érdekesség, hogy az idei évben már a milliós négyzetméteráron értékesített panellakás sem elképzelhetetlen, egy 36 négyzetméteres lakás 39 millió forintért cserélt gazdát, a népszerű Újlipótvárosban, a XIII. kerületben.

Míg az árak kilőttek, addig rakétagyorsasággal zárultak a tranzakciók az elmúlt két negyedévben. Gyors ütemben kelnek el az ingatlanok országszerte, a Duna House által értékesített lakások és házak közel 4 százaléka kevesebb, mint egy hét alatt talált új tulajdonosra.

Legek

A legkisebb és egyben legalacsonyabb végső áron értékesített ingatlan egy jászberényi hobbitelken álló, 10 négyzetméteres kisház volt, amely 1,1 millió forintért talált gazdára. Ezt egy 11 nm-es kecskeméti, teljesen felújított minigarzon követi a rangsorban, amely rövidtávú bérbeadás céljából, központi elhelyezkedésének köszönhetően kiváló befektetés. Új tulajdonosa több mint egy millió forintot fizetett érte négyzetméterenként.

A luxus ingatlanoké az élmezőny négyzetméterár tekintetében, a csúcstartó egy II. kerületi, újépítésű, panorámás, jakuzzis és medencés, háromszintes luxus családiház, amiért közel 2,3 millió forintot kaptak a régi tulajdonosai négyzetméterenként. Szoros versenyben, mindössze 1000 forint különbséggel négyzetméterenként a második helyen egy XIII. kerületi újépítésű luxus lakás áll, elvehetetlen dunai panorámával, amelyért 2 283 949 forint/m2-t fizettek.

Végső vételár szempontjából a téglaépítésűek között a rekorder egy vidéki birtok, Bécstől és Budapesttől egyaránt másfél órányi távolságra. Az ingatlan 600 m2-es lakótérrel rendelkezik, 14 szoba található benne, abból 7 hálószoba saját fürdővel rendelkezik, több mint 860 millió forintot fizettek érte. A panelek mellett sem mehetünk el szó nélkül, a legmagasabb áron megvásárolt fővárosi és vidéki panel között 18,6 millió Ft az árkülönbség. A Rómaifürdőnél található lakás 61,5 milliót, a vidéki csúcstartó, veszprémi ingatlan pedig 42,9 milliót kóstált.

A legtekintélyesebb alapterülettel rendelkező, Duna House által 2022-ben értékesített ingatlan egy 1030 m2-es kolosszus, egy felújítandó kastély Veszprém megyében. Érdekesség, hogy míg méret tekintetében abszolút győztes, addig a legalacsonyabb négyzetméterárú otthon kategóriát is magáénak tudhatja, potom 135 ezer forintos négyzetméteráron kelt el.

A fővárosi eladásra kínált otthonok között nem ritka, hogy több mint 100 évvel ezelőtt épült házban található az ingatlan. A Duna House közreműködésével 2022-ben létrejött tranzakciók közül a legkorosabb címet egy fővárosi, III. kerületben, az óbudai Fő téren található műemlék társasház, 1750-es években épült épületrészében kialakított, felújított, kivételes hangulatú lakás szerezte meg.

Képünk illusztráció.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS