A fogyasztók kétharmada tudja, hogy miként állhatna át zöld energiára, csak éppen nem akar több pénzt vagy időt szánni erre – mutat rá az EY 21 piacon, többek között Spanyolországban, Németországban és Lengyelországban, közel 100 ezer lakossági energiafogyasztó bevonásával készült kutatása.
Egyre kevésbé bíznak az emberek az energiaellátás jövőjében – derül ki az EY nemzetközi energetikai jelentéséből. A válaszadók alig a harmada (30 százalék) hisz abban, hogy az energia megfizethető marad, tízből heten (72 százalék) pedig már most se tudnák kigazdálkodni, ha 10 százalékkal megemelkedne a villanyszámlájuk. A megkérdezettek kétharmada nem tervezi, hogy a következő három évben olyan fenntartható megoldásokra költ, mint a napelem vagy az elektromos autó.
„Tapasztalataink szerint a hazai lakosság is hasonlóan tekint a zöld átállásra, vagyis üdvözli és szükségesnek látja, de az emberek többségének szüksége van a támogatásra. Ahhoz tehát, hogy Magyarország további, látványos fejlődést tudjon elérni ezen a területen egyszerre van szükség a megfelelő ösztönzőkre, valamint a szolgáltatók segítségére” – emelte ki Ságodi Attila, az EY-Parthenon vezetője. Hozzátette: kritikusan fontos, hogy olyan fogyasztóközpontú fejlesztések történjenek, ami valóban közelebb viszi a gazdaságot egy zöldebb és hatékonyabb energiarendszerhez.
Az EY felmérése arra is kitér, hogy nem csak olcsó energiát vár el a szolgáltatóktól a lakosság döntő többsége (77 százalék), de személyre szabott megoldásokat (67 százalék) is. A fogyasztók negyedét (18 százalék) érdeklik az új, fenntartható energetikai eszközök, ha azokat könnyű beszerezni és telepíteni.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.