Világszerte tartanak az energiaárak emelkedésétől

2024. 02. 28., 14:10

A fogyasztók kétharmada tudja, hogy miként állhatna át zöld energiára, csak éppen nem akar több pénzt vagy időt szánni erre – mutat rá az EY 21 piacon, többek között Spanyolországban, Németországban és Lengyelországban, közel 100 ezer lakossági energiafogyasztó bevonásával készült kutatása.

Egyre kevésbé bíznak az emberek az energiaellátás jövőjében – derül ki az EY nemzetközi energetikai jelentéséből. A válaszadók alig a harmada (30 százalék) hisz abban, hogy az energia megfizethető marad, tízből heten (72 százalék) pedig már most se tudnák kigazdálkodni, ha 10 százalékkal megemelkedne a villanyszámlájuk. A megkérdezettek kétharmada nem tervezi, hogy a következő három évben olyan fenntartható megoldásokra költ, mint a napelem vagy az elektromos autó.

„Tapasztalataink szerint a hazai lakosság is hasonlóan tekint a zöld átállásra, vagyis üdvözli és szükségesnek látja, de az emberek többségének szüksége van a támogatásra. Ahhoz tehát, hogy Magyarország további, látványos fejlődést tudjon elérni ezen a területen egyszerre van szükség a megfelelő ösztönzőkre, valamint a szolgáltatók segítségére” – emelte ki Ságodi Attila, az EY-Parthenon vezetője. Hozzátette: kritikusan fontos, hogy olyan fogyasztóközpontú fejlesztések történjenek, ami valóban közelebb viszi a gazdaságot egy zöldebb és hatékonyabb energiarendszerhez.

Az EY felmérése arra is kitér, hogy nem csak olcsó energiát vár el a szolgáltatóktól a lakosság döntő többsége (77 százalék), de személyre szabott megoldásokat (67 százalék) is. A fogyasztók negyedét (18 százalék) érdeklik az új, fenntartható energetikai eszközök, ha azokat könnyű beszerezni és telepíteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS