Veszprémben tárgyaltak a gyümölcskrízisekről

2019. 02. 07., 08:45

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak február 5-6-i veszprémi ülésén a köztestületek vezetői megállapodtak abban, hogy indítványozzák országuk döntéshozóinál a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését.

Február 5-6-án, Veszprémben tartották 71. találkozójukat a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái.

Az ülés első napján részt vettek 31 kelet-közép-európai, együttesen több mint 6 millió tonna gabonát és repcét feldolgozó bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezetek vezetői, akik a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ezzel – a klímapolitikai célkitűzésekhez való hozzájáruláson túl – évente több milliárd literrel csökkenthető lenne a régió olajszükséglete, a gyártás során keletkező GMO-mentes melléktermékekkel pedig számottevően mérsékelhető lenne az importált génmódosított szójától való függőség.

Az ágazat szereplői arra tettek javaslatot, hogy a V4-országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagok legkésőbb ez év végéig történő bevezetését.

Az agrárkamarák vezetői támogatásukról biztosították a bioüzemanyag-gyártó szervezetek, mivel a bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és további vidéki munkahelyeket hozhat létre.

A V4-országok agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari piac jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az egyes gyümölcsök esetében évről-évre visszatérő krízisekre. A vezetők ezért szorgalmazták, hogy a visegrádi országok hangolják össze intézkedéseiket a piaci problémák elkerülése céljából, ide értve a kötelező felvásárlási szerződések alkalmazását vagy a korszerűtlen ültetvények átalakítását. Ennek érdekében, elsőként az almapiaci kérdések kezelésére külön munkacsoportot hoznak létre a V4-országok agrárkamarái.

Az ülésen napirendre került a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője. A V4-országok agrárkamaráinak vezetői ismét kinyilvánították, hogy a KAP költségvetését 2020 után legalább a mai szinten kell megőrizni.

Egyetértettek abban is, hogy a nagyobb gazdaságoknál esetlegesen alkalmazott támogatásmegvonás (a degresszió és a capping) csak az alap támogatásokra vonatkozhat, a termeléshez kötött támogatásokat nem szabad érintenie. A termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban kijelentették, hogy annak jelenlegi, 15 százalékos mértékét is legalább szinten kell tartani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS