A Visegrádi Országok agrárkamaráinak február 5-6-i veszprémi ülésén a köztestületek vezetői megállapodtak abban, hogy indítványozzák országuk döntéshozóinál a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését.
Február 5-6-án, Veszprémben tartották 71. találkozójukat a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái.
Az ülés első napján részt vettek 31 kelet-közép-európai, együttesen több mint 6 millió tonna gabonát és repcét feldolgozó bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezetek vezetői, akik a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ezzel – a klímapolitikai célkitűzésekhez való hozzájáruláson túl – évente több milliárd literrel csökkenthető lenne a régió olajszükséglete, a gyártás során keletkező GMO-mentes melléktermékekkel pedig számottevően mérsékelhető lenne az importált génmódosított szójától való függőség.
Az ágazat szereplői arra tettek javaslatot, hogy a V4-országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagok legkésőbb ez év végéig történő bevezetését.
Az agrárkamarák vezetői támogatásukról biztosították a bioüzemanyag-gyártó szervezetek, mivel a bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és további vidéki munkahelyeket hozhat létre.
A V4-országok agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari piac jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az egyes gyümölcsök esetében évről-évre visszatérő krízisekre. A vezetők ezért szorgalmazták, hogy a visegrádi országok hangolják össze intézkedéseiket a piaci problémák elkerülése céljából, ide értve a kötelező felvásárlási szerződések alkalmazását vagy a korszerűtlen ültetvények átalakítását. Ennek érdekében, elsőként az almapiaci kérdések kezelésére külön munkacsoportot hoznak létre a V4-országok agrárkamarái.
Az ülésen napirendre került a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője. A V4-országok agrárkamaráinak vezetői ismét kinyilvánították, hogy a KAP költségvetését 2020 után legalább a mai szinten kell megőrizni.
Egyetértettek abban is, hogy a nagyobb gazdaságoknál esetlegesen alkalmazott támogatásmegvonás (a degresszió és a capping) csak az alap támogatásokra vonatkozhat, a termeléshez kötött támogatásokat nem szabad érintenie. A termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban kijelentették, hogy annak jelenlegi, 15 százalékos mértékét is legalább szinten kell tartani.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”