Veszprémben tárgyaltak a gyümölcskrízisekről

2019. 02. 07., 08:45

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak február 5-6-i veszprémi ülésén a köztestületek vezetői megállapodtak abban, hogy indítványozzák országuk döntéshozóinál a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését.

Február 5-6-án, Veszprémben tartották 71. találkozójukat a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái.

Az ülés első napján részt vettek 31 kelet-közép-európai, együttesen több mint 6 millió tonna gabonát és repcét feldolgozó bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezetek vezetői, akik a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ezzel – a klímapolitikai célkitűzésekhez való hozzájáruláson túl – évente több milliárd literrel csökkenthető lenne a régió olajszükséglete, a gyártás során keletkező GMO-mentes melléktermékekkel pedig számottevően mérsékelhető lenne az importált génmódosított szójától való függőség.

Az ágazat szereplői arra tettek javaslatot, hogy a V4-országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagok legkésőbb ez év végéig történő bevezetését.

Az agrárkamarák vezetői támogatásukról biztosították a bioüzemanyag-gyártó szervezetek, mivel a bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és további vidéki munkahelyeket hozhat létre.

A V4-országok agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari piac jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az egyes gyümölcsök esetében évről-évre visszatérő krízisekre. A vezetők ezért szorgalmazták, hogy a visegrádi országok hangolják össze intézkedéseiket a piaci problémák elkerülése céljából, ide értve a kötelező felvásárlási szerződések alkalmazását vagy a korszerűtlen ültetvények átalakítását. Ennek érdekében, elsőként az almapiaci kérdések kezelésére külön munkacsoportot hoznak létre a V4-országok agrárkamarái.

Az ülésen napirendre került a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője. A V4-országok agrárkamaráinak vezetői ismét kinyilvánították, hogy a KAP költségvetését 2020 után legalább a mai szinten kell megőrizni.

Egyetértettek abban is, hogy a nagyobb gazdaságoknál esetlegesen alkalmazott támogatásmegvonás (a degresszió és a capping) csak az alap támogatásokra vonatkozhat, a termeléshez kötött támogatásokat nem szabad érintenie. A termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban kijelentették, hogy annak jelenlegi, 15 százalékos mértékét is legalább szinten kell tartani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS