2018 és 2022 között az IKT-szektoron belül a kkv-k több teljesítménymutató esetében is nagyobb növekedést értek el, mint a nagyvállalatok – derül ki a statisztikai hivatal friss kiadványából.
2022-ben az IKT-szektorban működött a nemzetgazdaság 5,0 százalékát kitevő, mintegy 48,5 ezer vállalkozás, számuk 29 százalékkal haladta meg a 2018. évit – olvasható az infokommunikációs szektor helyzetét áttekintő KSH-kiadványban. A működő vállalkozásokban részt vevők átlagos állományi létszáma megközelítette a 189 ezer főt, közel 13 százalékkal többen dolgoztak a szektorhoz kötődő alágazatokban, mint négy évvel korábban.
2022-ben az IKT-szektorban működő vállalkozások értékesítésének nettó árbevétele folyó áron meghaladta a 12 ezer milliárd forintot, részesedésük a nemzetgazdaságon belül 6,5 százalék volt. (2018-ban az utóbbi mutató 7,8 százalék volt.)
2018 és 2022 között az IKT-szektoron belül – a vállalkozások mérete szerint – a kkv-k több teljesítménymutató esetében is nagyobb növekedést értek el, mint a nagyvállalatok.
Az IKT-szektorban 2022-ben működő vállalkozások bruttó hozzáadott értéke folyó áron 3081 milliárd forint volt, amely a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva 8,1 százalékot tett ki.
2022-ben az IKT-szektorban működő vállalkozások több mint 98 százaléka (47,7 ezer) az IKT-szolgáltatáshoz tartozó alágazatokban végezte a tevékenységét, számuk 2018 óta évente átlagosan 6,8 százalékkal bővült. Ez utóbbi szegmensen belül az információtechnológiai szolgáltatás ágazatban tevékenykedett a vállalkozások 77 százaléka (36,8 ezer). 2022-ben az IKT-termékek gyártásához tartozó alágazatokba sorolt vállalkozások száma a 2018. évi 808-ról 795-re csökkent.
2022-ben az IKT-szektorban működő vállalkozások nettó árbevételének 55 százaléka, 6679 milliárd forint realizálódott exportbevételként. A kivitelből származó bevétel folyó áron egyötödével haladta meg az előző évi és 56 százalékkal a 2018. évi teljesítményt. Az exportárbevételben az IKT-szektoron belül a korábbi évek tendenciája szerint 2022-ben is a nagyvállalatok részesedése (90 százalék) volt a meghatározó.
A kkv-k ugyanakkor 2018 és 2022 között megduplázták az exportteljesítményüket (342 milliárd forintról 680 milliárd forintra), ezzel súlyuk a 2018. évi 8,0 százalékról 10 százalékra nőtt.
Magyarországon az IKT-szektorban működő vállalkozások, ezen belül a kkv-k területi elhelyezkedését is a korábbi évekhez hasonlóan erős koncentráció jellemzi, Budapest dominanciája meghatározó minden mutatónál. 2018 és 2022 között a szektorban működő vállalkozások (ezen belül a kkv-k is) száma Pest régióban növekedett a legnagyobb ütemben, évente átlagosan 8,3 százalékkal, míg a fővárosban volt a legkisebb, 4,9 százalékos bővülés, ami 2,8 százalékpontos részaránycsökkenést jelentett a négy évvel korábbihoz képest. 2018 és 2022 között az IKT-szektorban az országos átlagot meghaladó legnagyobb éves átlagos növekedés a Közép-Dunántúlon történt: az értékesítés nettó árbevétele 18 százalékkal, a bruttó hozzáadott érték 26 százalékkal, a bruttó működési eredmény 21 százalékkal bővült (éves országos átlag: nettó árbevétel 10 százalék, bruttó hozzáadott érték 9,1 százalék, bruttó működési eredmény 6,9 százalék).
2022-ben az összes IKT-vállalkozás 99 százaléka kis- és középvállalkozásként működött. 2018 és 2022 között a Pest régióban működő IKT-s kkv-k értékesítésének nettó árbevétele a többi régiót meghaladó ütemben, 18 százalékkal bővült, így részaránya 2018-hoz képest 2,9 százalékponttal 14 százalékra nőtt. A vizsgált időszakban az IKT-s kkv-k bruttó hozzáadott értéke az országos átlagot (14 százalék) meghaladó ütemben bővült Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon (17, illetve 16 százalékkal).
Az IKT-szektorban működő kkv-k között a korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is a mikrovállalkozások voltak túlsúlyban (97 százalék). A foglalkoztatásban jelentős szerepet töltenek be, átlagosan 58 ezer fő vett részt e szervezetek tevékenységében, ami a kkv-kör 58 százaléka. Ugyanakkor ehhez a mutatóhoz képest a mikrovállalkozások az alkalmazottak (20 ezer fő), illetve a teljes munkaidősre átszámított foglalkoztatottak (19 ezer fő) számában alacsonyabb részarányt, 33, illetve 32 százalékot képviseltek. 2018 és 2022 között az IKT-szektorban működő kkv-k mindhárom méretkategóriájában folyó áron számítva nőtt az értékesítés nettó árbevétele: a középvállalkozásoknál 61, a kisvállalkozásoknál 56 és a mikrovállalkozásoknál pedig 43 százalékkal.
A vizsgált időszakban az IKT-szektor mikro- és középvállalkozásai folyó áron megduplázták exportbevételüket, évente átlagosan 22, illetve 21 százalékos bővülést értek el.
Az IKT-szektorban a középvállalkozások száma 272, részarányuk mindössze 0,6 százalék volt 2022-ben. Ugyanakkor a kkv-k árbevételének 43 százalékát, a termelési érték 36 százalékát, valamint a bruttó hozzáadott érték 33 százalékát realizálták. Az IKT-szektor kkv-körén belül a középvállalkozások fordították a legnagyobb összeget, 1059 milliárd forintot termékek és szolgáltatások vásárlására, így súlyuk meghaladta a 47 százalékot.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.