Újabb segítség a sertéstartóknak

2021. 09. 30., 15:15

Többletforrások, előrehozott kifizetések és új hitelkonstrukció is segíti a sertéstartókat. A takarmányárak nagymértékű emelkedése, az állatbetegségek okozta korlátozások, valamint a koronavírus-járvány együttes piaci hatásának kompenzálására az Agrárminisztérium a sertéságazatot támogató több intézkedés bevezetéséről döntött – tájékoztatott Feldman Zsolt.

A sertéságazat támogatására a sertéshízó és tenyészkoca állatjóléti intézkedésekre 2021-ben eredetileg 16,8 milliárd forint állt rendelkezésre. Első körben a tárca a sertéshízó állatjóléti támogatás keretösszegét 1,2 milliárd forinttal növelte, újabb döntéssel pedig annak mértékét további 2 milliárddal megemeli. Ezen felül a tavalyi évtől eltérően – a 2021/2022. támogatási év II. negyedévi kérelmei esetében – az átmeneti támogatás keretében működő állatjóléti támogatás 800 millió forint értékben még az idén kifizetésre kerül. A tenyészkoca állatjóléti támogatás esetében a tárca a 2021. támogatási év III. negyedévi kérelmeinek tárgyévi kifizetésének megkezdését is tervezi, az előrehozott kifizetés további segítséget nyújt a sertéstartóknak.

A sertéságazat megsegítése érdekében egy új hitelkonstrukció kidolgozását is megkezdte az Agrárminisztérium – fogalmazott Feldman Zsolt. Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020-hoz kapcsolódóan kiemelt, 100 százalékos kamat-, kezességi díj-, és költségtámogatás nyújtását tervezi a tárca, kifejezetten a sertéságazat részére. A kiemelt támogatással az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel esetében a kkv minősítésnek megfelelő vállalkozások maximum 200 millió forint összegű, 3 éves lejáratú, míg az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 esetében a nagyvállalatok és a kkv-k maximum 150 millió forint összegű, 6 éves futamidejű, azokon belül 3 éves türelmi idejű kamat és költségmentes forgóeszköz hitelhez juthatnak. A kedvezményes hitelösszeg a termelő sertésállományával arányos mértékű lehet- mondta az államtitkár. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS