Tisztességes felvásárlási árat érdemelnek a szőlőtermelők

2021. 09. 13., 18:00

A kormányzat aktívan segíti az idei szüret eredményes lebonyolítását, ennek ellenére egyes szőlőfelvásárló pincészetek méltatlan és piaci szempontból is indokolatlanul alacsony árat ajánlanak a szőlőért. Nem érdemelnek fejlesztési forrásokat a szőlőtermelőkkel tisztességtelen felvásárló cégek – mondta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az idén is folytatódik az a szüreti ellenőrzési program, amelyet 2019 őszén kezdett el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együttműködésben, és amelynek célja a bejelentett szüreti adatok valóságtartalmának átfogó kontrollja – mondta Feldman Zsolt.

A tapasztalatok szerint az ellenőrzéseknek már csak a híre is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a származási bizonyítvány iránti kérelmekben foglalt mustfok értékek közelítsenek a hegybírók által is mért adatokhoz. A 2019-ben megkezdett ellenőrzéseket 2020-ban már kiterjesztették a felvásárlási okiratok tartalmára is.

 A Covid-világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásai által érintett bortermelők részére a tavalyi évhez hasonlóan idén is rendelkezésre áll a lepárlási támogatás, így a pincében és a piacon is biztosan helye lesz az idei szőlőtermésnek. Ezt a várakozást erősítik a készletadatok is, amelyek alapján kijelenthető, hogy az országban összességében nincs borfelesleg.

A piaci helyzet tartós javítása érdekében átfogó állami bormarketing-program indul, amelynek célja a magyar bor népszerűsítése.

A magyar szőlő iránti keresletet tovább növeli, hogy a Magyarországra irányuló lédig borimport jelentősen visszaszorult és az európai szőlőpiaci helyzetet látva nem is látszik annak friss utánpótlása. Így a nagy pincészetek elemi érdeke a magyar szőlőtermelőkkel való együttműködés.

Az agrártárca bízik a szőlőfelvásárlók együttműködési szándékában, azonban, ha a szüret ideje alatt nem látszódik előrelépés a tisztességes felvásárlási árak tekintetében, újabb szabályozási eszközök állnak bevetésre készen a termelők védelme érdekében – jelentette ki az államtitkár. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS