Az építőipar támogatása érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége hetente egyeztet az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A szakszövetség a következő alkalommal azt fogja kérni, hogy a 2020-ra előirányozott 6 milliárd forintos költségvetési támogatást, az építőipari cégek a technológiai fejlesztésük mellett a munkahelyek megőrzésére is fordíthassák – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke kedden.
Az ágazatban egyelőre nem csökken a foglalkoztatottak száma, bár a mikro- és a kisvállalkozásoknál előfordul, hogy elküldik munkavállalóikat, őket a közepes és nagyobb cégek továbbfoglalkoztatják. Az is jó hír az ágazat számára, hogy utóbbi hetekben több száz jó szakember tért vissza Magyarországra külföldről.
Koji László közölte, az építőiparban dolgozók helyzetét az is segíti, hogy az ÉVOSZ kezdeményezésére, az ITM támogatásával a padló és falburkolók, festők-mázolók, burkolók, épületasztalosok, tetőfedők, fűtés,- víz,- gázszerelők mentesülnek június 30-ig a kata átalányadó-fizetési kötelezettség alól.
Ugyanakkor megjegyezte, most azon dolgoznak, hogy a kőművesek is bekerüljenek a mentességet kapók sorába.
Koji László elmondta, a koronavírus-járványnak márciusban már a teljes ágazatra volt hatása, de az egyes szegmensekben eltérően. A mélyépítés teljesítménye továbbra is 100 százalékos, mivel kisebb alvállalkozói körrel dolgozik, kevésbé élőmunka igényes és nagymértékben belföldön elérhető anyagokat használ fel.
Ezzel szemben a magasépítésen belül az épület- és lakásépítő cégek komoly bajban vannak. Ezeknél ugyanis sok vállalkozásnak kell együtt dolgoznia, akár több ezer féle terméket kell beépíteniük, és ha ezek közül bármelyik akadozik, az kihatással van a teljes létesítményre és lassíthatja a kivitelezés befejező munkálatait. Most például az Olaszországból érkező burkoló anyagok, padlók, csempék, ragasztók, fugázó anyagok, padlószőnyegek megérkezése bizonytalan.
Az épület- és lakásépítő cégek számára az új szerződések megkötése is nehézkessé vált, ezt a járványhelyzet és ennek következtében a megrendelői kör elbizonytalanodása okozza.
Koji László elmondta, az építőipari vállalkozások március közepe óta fordulnak a kialakult helyzetben iránymutatásért a szakszövetséghez, amelyre válaszul egy több pontból álló ajánlást dolgoztak ki az építési vállalkozók részére, a koronavírus okozta járvány egészségügyi és üzleti kockázatainak mérséklésére.
A dokumentumban kiemelték, hogy a koronavírus, annak hatásai, az elrendelt veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések elháríthatatlan, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülménynek minősülnek, amelyek, ha ellehetetlenítik a szerződés teljesítését, vis maiornak tekintendők.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a különleges helyzet kialakulása óta kiadott ajánlatok vagy megkötött szerződések teljesítésénél vis maiorként már nem lehet hivatkozni a járványra, így sem a határidő módosítása, sem többletköltség ilyen jogcímen nem érvényesíthető.
A szakszövetség mindezek miatt azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy a járványhelyzet idején kötendő szerződéseikben hosszabb teljesítési határidőket rögzítsenek, és készüljenek fel a koronavírus miatt fellépő teljesítési akadályok kezelésére, példaként függő vagy bontó feltételek alkalmazását említették.
Az elhúzódó járványhelyzet miatt az ÉVOSZ arra kérte a vállalkozásokat, gondolják át az egész éves üzleti tervüket, vizsgálják felül szerződéses állományuk teljesíthetőségét, és erősítsék meg finanszírozási képességüket. (MTI)
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.