A gazdasági társaságok döntései jellemzően személyes jelenlétet igényelnek. A novemberben kihirdetett veszélyhelyzettel párhuzamban újra életbe léptek azok a speciális rendelkezések, melyek a korlátozások és a személyes jelenlét közötti ellentmondást feloldják – hívja fel a figyelmet az RSM Legal.
A gazdasági társaságok döntéshozó szervei (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) és egyéb testületi szervei (pl. felügyelőbizottság, igazgatóság) szokásosan a tagok, résztvevők személyes jelenlétével hozzák meg döntéseiket. A koronavírus-járvány első hulláma idején, a kijárási korlátozások 2020. március 28-i hatályba lépését követően a szociális érintkezések minimálisra szorítása érdekében a személyes jelenléttel való ülések megtartása jellemzően lehetetlenné vált. Ugyanakkor sok társaság, pontosabban létesítő okirataik nem voltak felkészülve egy ilyen helyzetre és nem szabályozták a személyes jelenlétét nem igénylő döntéshozatali lehetőségeket – írja friss bejegyzésében dr. Szűcs Bálint, az RSM Legal | Szűcs & Partnerei Ügyvédi Iroda vezetője.
Ezt a bizonytalanságot rendezte a 2020. június 18-ig hatályban lévő, a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló kormányrendelet, amelynek a speciális szabályai kisebb pontosításokkal újból bevezetésre kerültek 2020. november 16. napjával a veszélyhelyzet 2020. november 04-i ismételt kihirdetésére tekintettel. A rendelet főbb, a gazdasági társaságok legfőbb szervei döntéshozatalára vonatkozó rendelkezéseit foglaljuk össze az alábbiakban. Ezen speciális szabályok újbóli bevezetésével a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 51. alcímében található, a jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályokat nem kell már alkalmazni.
Elsőként a döntéshozás akadályozottságát kell vizsgálni
Mindazon társaságok esetében, ahol a döntéshozó szerv a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások, illetve a védelmi intézkedések betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban (például ahol a döntéshozó szerv tagjai közös háztartásban élnek és így az ülést lakóhelyükön, tartózkodási helyükön meg tudják tartani) a rendeletet nem kell alkalmazni, a döntéshozatal a korábbiakban szokásos módon történhet. Egyszemélyes társaságok esetében pedig az egyedüli tag (alapító) továbbra is írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.
Bár a rendelet alkalmazásának körében az első döntő lépés annak meghatározása, hogy egy társaság akadályozott vagy sem a döntéshozatalban, egyértelmű választ nem ad a rendelet. Az egyes társaságoknál külön-külön kell megvizsgálni az éppen érvényben lévő kijárási korlátozások figyelembevételével is, hogy a döntéshozó szerv vajon akadályozott-e a döntéshozatalban.
Alternatív döntéshozatali módok akadályozottság esetén a tagok számától függően
Akadályozottnak minősülő döntéshozatal esetén a tagok, részvényesek személyes részvételét igénylő üléseket tilos megtartani még akkor is, ha azokat már korábban összehívták.
A veszélyhelyzet ideje alatt az akadályoztatott társaságok számára a korábban kivételes döntéshozatali módoknak tekintett:
váltak kizárólagos lehetőséggé a döntéshozáshoz.
A döntéseket a gazdasági társaság tagjainak számától függően kell meghozni:
Értelemszerűen vannak olyan társaságok, amelyek létesítő okirata a veszélyhelyzet előtt is szabályozta ezeket a speciális döntéshozatali lehetőségeket. Ugyanakkor a rendelet kimondja, hogy ha a társaság létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, a rendelet egyes garanciális – lentebb részletezett – szabályait be kell tartani. Így a többségi álláspont szerint amennyiben a létesítő okirat már korábban is szabályozta ezeket a döntéshozatali formákat, de nem pontosan úgy, ahogyan a rendelet, akkor nem a létesítő okirat szabályait kell alkalmazni, hanem a rendeletét.
Nem zárható ki azonban olyan értelmezés sem, hogy azon társaságok döntéshozatala, amelyek írásban, vagy videokonferencia útján eleve jogosultak taggyűlési döntéseket hozni, nem is minősül akadályozottnak, hiszen a kijárási korlátozások betartása mellett is saját szabályaik alapján, a rendelet alkalmazása nélkül is meg tudják hozni a szükséges döntéseket. Ettől függetlenül azt javasoljuk, hogy a rendelet szabályozását kövessék azok a társaságok is, amelyek társasági szerződése a rendelettől eltérően rögzíti ezen döntéshozatali lehetőségeket.
Vezető tisztségviselő feladatai, betartandó garanciális szabályok
A rendelet az elektronikus hírközlő eszközök használatára és az ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó szabályok megállapítására és azoknak a tagokkal való közlésére az ügyvezetést – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselőt – jogosítja fel. A napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás ekkor sem mellőzhető és a határozat tervezetét a tagokkal közölni kell.
Mindamellett az alábbi minimális, illetve kötelező követelményeket is be kell tartani.
Amennyiben a részvétel elektronikus csatornán valósul meg:
Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén:
Vezető tisztségviselő is hozhat döntést a legfőbb szerv helyett
Ha a fentebb részletezett alternatív módokon sem kerül sor a döntéshozatalra, úgy az ügyvezetés dönthet:
Ugyanakkor az ügyvezetés döntési jogköre nem korlátlan. Egyrészt előfeltétele a tagok előzetes írásbeli véleményének kikérése. A döntés csak akkor hozható meg az ügyvezetés által, ha:
Az ügyvezetés nem dönthet az alábbi kérdésekben:
A veszélyhelyzet megszűnését követően legfeljebb a 90. napra összehívandó rendkívüli ülés napirendjére kell tűzni az ügyvezetés „helyettes” döntését. Bár ezen az utólagos ülésen a legfőbb szerv a döntést megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
A vezető tisztségviselő azonban a döntésével a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben.
Belső kommunikáció: elektronikus írásbeli jognyilatkozat
A rendelet meghatározza a társaságok belső kommunikációjában használható elektronikus üzenetben (e-mail) foglalt nyilatkozatok megtételére vonatkozó szabályokat is.
A gazdasági társaság szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is (pl. meghívó taggyűlésre, ahol a társaság nem akadályozott vagy meghívó elektronikus eszköz igénybevételével megtartásra kerülő ülésre, illetve írásbeli döntéshozatal esetén a határozat tervezete) –a tag e-mail címére is megküldhetik – ha a társaság létesítő okiratából más nem következik. A dokumentumokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátni, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni.
A tagok a társasággal kapcsolatos jognyilatkozataikat e-mailben is közölhetik:
Egyfajta könnyítésként tehát a veszélyhelyzet idején nem szükséges a papír alapon aláírt nyilatkozatokat postán, illetve futárral megküldeni vagy a külön kinyomtatott, aláírt nyilatkozatot e-mail mellékleteként megküldeni, hogy a Ptk. szerinti írásbeli jognyilatkozatnak minősüljön, hanem elég a rendelet alapján eljárni és elektronikus írásbeli jognyilatkozat formájában (e-mailben) megküldeni azt feltéve, hogy a társaság létesítő okiratából más nem következik.
Lejárt megbízatások automatikus meghosszabbodása
A rendelet azt az esetet is rendezi, ha a társaság vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint állandó könyvvizsgálójának a megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg. Ilyenkor – bizonyos a rendeletben meghatározott megszűnési okokat kivéve – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. (kilencvenedik) napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.
Ellenjegyzéshez kötött döntések
Bár a rendelet szabályozza a személyes jelenlétet nélkülöző ülésen való döntéshozatali lehetőségeket, illetve bevezeti az ügyvezetés helyettesítő döntési jogkörét, az így meghozott döntések sok esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzéshez kötöttek. Szerencsére vannak megoldások az az ügyvéddel való személyes találkozás nélküli ellenjegyzésre is.
Amennyiben pedig az alternatív döntéshozatali módok kényszerűség szülte alkalmazása beválna, a veszélyhelyzet megszűnése után vagy akár már annak ideje alatt célszerű lehet ezeket a társaságoknak létesítő okiratukba belefoglalni, (újra)szabályozni.
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.