Pordán Zsigmond: Egyre nagyobb a VOSZ gazdasági és társadalmi lobbiereje

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 10. 15., 09:45

Ma már sokan megértik, hogy a vállalkozók teremtik meg a társadalom anyagi alapjait. A legkiválóbb szakemberek megismertetésében az Év vállalkozója díjnak hatalmas szerepe van – mondta az Üzletemnek Pordán Zsigmond, a VOSZ Komárom-Esztergom megyei elnöke, az országos szervezet Ipari Tagozatának elnöke.

Idén már 15. alkalommal adta át a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Komárom-Esztergom megyei szervezete a megyei Év vállalkozója díjakat és a Prima Díjakat. Pordán Zsigmondot, a VOSZ megyei elnökét a gála mellett a mikrovállalkozások helyzetéről és a generációváltásról is kérdeztem.

Mekkora a presztízse a megyei Prima Díjnak? Milyen a vállalkozók ismertsége és elismertsége Komárom-Esztergom megyében?

– Rendkívül nagy a Prima Díj presztízse a megyénkben, ahogy a díjátadó gála is mindig rangos, meghatározó esemény a vállalkozók és a közélet szereplői számára. A gálát idén is a tatabányai Jászai Mari Színházban tartottuk – október 11-én. Eljöttek a megye országgyűlési képviselői, települések polgármesterei. Természetesen vendégeink voltak a kkv-k mellett a nagyvállalatok képviselői is. Azt gondolom: a Prima Díj egyik küldetése ma is az, amit még a VOSZ tavaly elhunyt elnöke, Demján Sándor fogalmazott meg a díj elindításakor, hogy nagymértékben megváltoztassa a vállalkozók megítélését. Amíg a kilencvenes évek elején a vállalkozók egy részét mindenféle negatív hírrel, eseménnyel hozták összefügésbe, ma viszont sokan megértik, hogy a vállalkozók teremtik meg a társadalom anyagi alapjait – és a Prima Díjak létrejötte az ő támogatásuknak köszönhető.

Milyen stratégiai feladatok várnak a VOSZ megyei szervezetére a közeljövőben?

– Az elmúlt időszakban változtattunk a stratégiánkon. Ma is kritikus szemmel nézzük a különböző gazdasági döntéseket, de sokkal inkább konstruktívan tárgyalunk helyi és országos szinten a döntéshozókkal. Megnőtt a VOSZ gazdasági és társadalmi lobbiereje, megkerülhetetlen partnerek vagyunk a kormány számára. Nyíltak vagyunk, több javaslatot teszünk különböző minisztériumoknak, észrevételeinket rendszeresen beépítik a törvényjavaslatokba.

Az együttműködési szándékuk nyilván a megyén belülre is igaz.

– Természetesen. Például a foglalkoztatási paktum aktív részesei vagyunk. A megyében készülő kkv-stratégia kidolgozásában szintén részt vesznek a szakembereink, és a helyi kereskedelmi és iparkamara mentor programjában ugyancsak részt veszünk. A kkv-k exportnövekedési feladatainak bemutatását például én vállaltam magamra. Szerintem már most bekövetkezett egy kisebb lassulás a magyar gazdaságban, ami 2020-ban folytatódhat, erre fel kell készülni, új megoldásokat szükséges találni. Harminc éve vagyok vállalkozó, azóta vezetem a cégemet, mi is érezzük a gazdaság minden rezdülését, tapasztalatainkat szívesen megosztjuk másokkal.

A nagyvállalatokhoz képest a mikrovállalkozások élete és helyzete jóval nehezebb.

– Így van. Ők a legsérülékenyebbek, őket viselhetik meg leginkább a gazdasági nehézségek, a piacváltozásokat a szó szoros értelmében a bőrükön érzik. A magyar mikrovállalkozások egyelőre nem tartanak ott, hogy biztonságot jelentő tartalékokat halmozzanak fel. Több, mint tíz éve a gazdasági válság idején jó néhányan tönkre mentek. Remélem, most nem nézünk majd ilyen szintű nehézségek elé, de a legkisebb vállalkozásoknak is fel kell készülniük a változó körülményekre.

A családi cégek zömét rövid időn belül érinti a generációváltás problémája. Mi a helyzet a megyében?

– Ez valóban az egyik legaktuálisabb kérdés, egyébként az én cégemnél, a 100 százalékban magántulajdonú P-METÁL Kft.-nél is. Jövőre 70 éves leszek, lassan szeretném átadni a cégvezetést. A fiúnk már nálunk dolgozik, s azt tervezem, hogy a lányunk is itt folytatja majd. Úgy látom, nálunk a váltás zökkenőmentesen megoldható, de valóban sokan küzdenek a gondokkal. A VOSZ pénzügyi nagyágyúja, a Széchenyi Kártya Program a kisebbek fejlődéséhez is hatalmas segítséget nyújt, ahogy a generációváltás megoldásában is adhat anyagi biztonságot. A VOSZ-irodákban szakembereinktől ezen a téren is kaphatnak tanácsot a vállalkozók. Azt látom, hogy a VOSZ szolgáltató jellege egyre erősödik, az a célunk, hogy erről minél többen tudomást szerezzenek.

Fontosnak tartja a VOSZ-taglétszámának növelését?

– Mindenképpen! Egy szervezet erejét és súlyát az határozza meg, hogy hányan bíznak meg benne, hány tagja van. A Széchenyi Kártya Program révén a hitel igénylő vállalkozók eleve a VOSZ-hoz kötődnek, s ez biztos bázist jelent. Nekünk az a feladtunk, hogy azoknak is vonzóvá tegyük a VOSZ-t, akik már nem részesei a programnak. Nem panaszkodom: bár a legkisebb megye vagyunk, Budapest után a mi tagságunk a legnagyobb.

Komárom-Esztergom megye Magyarország egyik ipari központja. Más ágazatokban milyen a fejlődés lehetősége?

– Megyénk korábban is nagyon erős volt a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, és ma is az. Régen is voltak híres mezőgazdasági komplexumaink, például a bábolnai-, a tatai-, és a komáromi állami gazdaság. És a mostani jogutódok is eredményesen végzik munkájukat. Megyénkben található a Gyermelyi Tésztagyár, amely helyi terményekből világszínvonalon, sok országba exportálja a híres gyermelyi tésztát. Emellett a turizmus és a vendéglátás fejlesztésében szintén óriásiak a lehetőségek. Tatán lakom, hétvégenként látom, hogy ezrek jönnek az Öreg-tóhoz kikapcsolódni – és nem csak helyiek. Tele vannak az éttermek, egyre több programot szerveznek, érdemes befektetni a turizmus fejlesztésébe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS