Pordán Zsigmond: Egyre nagyobb a VOSZ gazdasági és társadalmi lobbiereje

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 10. 15., 09:45

Ma már sokan megértik, hogy a vállalkozók teremtik meg a társadalom anyagi alapjait. A legkiválóbb szakemberek megismertetésében az Év vállalkozója díjnak hatalmas szerepe van – mondta az Üzletemnek Pordán Zsigmond, a VOSZ Komárom-Esztergom megyei elnöke, az országos szervezet Ipari Tagozatának elnöke.

Idén már 15. alkalommal adta át a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Komárom-Esztergom megyei szervezete a megyei Év vállalkozója díjakat és a Prima Díjakat. Pordán Zsigmondot, a VOSZ megyei elnökét a gála mellett a mikrovállalkozások helyzetéről és a generációváltásról is kérdeztem.

Mekkora a presztízse a megyei Prima Díjnak? Milyen a vállalkozók ismertsége és elismertsége Komárom-Esztergom megyében?

– Rendkívül nagy a Prima Díj presztízse a megyénkben, ahogy a díjátadó gála is mindig rangos, meghatározó esemény a vállalkozók és a közélet szereplői számára. A gálát idén is a tatabányai Jászai Mari Színházban tartottuk – október 11-én. Eljöttek a megye országgyűlési képviselői, települések polgármesterei. Természetesen vendégeink voltak a kkv-k mellett a nagyvállalatok képviselői is. Azt gondolom: a Prima Díj egyik küldetése ma is az, amit még a VOSZ tavaly elhunyt elnöke, Demján Sándor fogalmazott meg a díj elindításakor, hogy nagymértékben megváltoztassa a vállalkozók megítélését. Amíg a kilencvenes évek elején a vállalkozók egy részét mindenféle negatív hírrel, eseménnyel hozták összefügésbe, ma viszont sokan megértik, hogy a vállalkozók teremtik meg a társadalom anyagi alapjait – és a Prima Díjak létrejötte az ő támogatásuknak köszönhető.

Milyen stratégiai feladatok várnak a VOSZ megyei szervezetére a közeljövőben?

– Az elmúlt időszakban változtattunk a stratégiánkon. Ma is kritikus szemmel nézzük a különböző gazdasági döntéseket, de sokkal inkább konstruktívan tárgyalunk helyi és országos szinten a döntéshozókkal. Megnőtt a VOSZ gazdasági és társadalmi lobbiereje, megkerülhetetlen partnerek vagyunk a kormány számára. Nyíltak vagyunk, több javaslatot teszünk különböző minisztériumoknak, észrevételeinket rendszeresen beépítik a törvényjavaslatokba.

Az együttműködési szándékuk nyilván a megyén belülre is igaz.

– Természetesen. Például a foglalkoztatási paktum aktív részesei vagyunk. A megyében készülő kkv-stratégia kidolgozásában szintén részt vesznek a szakembereink, és a helyi kereskedelmi és iparkamara mentor programjában ugyancsak részt veszünk. A kkv-k exportnövekedési feladatainak bemutatását például én vállaltam magamra. Szerintem már most bekövetkezett egy kisebb lassulás a magyar gazdaságban, ami 2020-ban folytatódhat, erre fel kell készülni, új megoldásokat szükséges találni. Harminc éve vagyok vállalkozó, azóta vezetem a cégemet, mi is érezzük a gazdaság minden rezdülését, tapasztalatainkat szívesen megosztjuk másokkal.

A nagyvállalatokhoz képest a mikrovállalkozások élete és helyzete jóval nehezebb.

– Így van. Ők a legsérülékenyebbek, őket viselhetik meg leginkább a gazdasági nehézségek, a piacváltozásokat a szó szoros értelmében a bőrükön érzik. A magyar mikrovállalkozások egyelőre nem tartanak ott, hogy biztonságot jelentő tartalékokat halmozzanak fel. Több, mint tíz éve a gazdasági válság idején jó néhányan tönkre mentek. Remélem, most nem nézünk majd ilyen szintű nehézségek elé, de a legkisebb vállalkozásoknak is fel kell készülniük a változó körülményekre.

A családi cégek zömét rövid időn belül érinti a generációváltás problémája. Mi a helyzet a megyében?

– Ez valóban az egyik legaktuálisabb kérdés, egyébként az én cégemnél, a 100 százalékban magántulajdonú P-METÁL Kft.-nél is. Jövőre 70 éves leszek, lassan szeretném átadni a cégvezetést. A fiúnk már nálunk dolgozik, s azt tervezem, hogy a lányunk is itt folytatja majd. Úgy látom, nálunk a váltás zökkenőmentesen megoldható, de valóban sokan küzdenek a gondokkal. A VOSZ pénzügyi nagyágyúja, a Széchenyi Kártya Program a kisebbek fejlődéséhez is hatalmas segítséget nyújt, ahogy a generációváltás megoldásában is adhat anyagi biztonságot. A VOSZ-irodákban szakembereinktől ezen a téren is kaphatnak tanácsot a vállalkozók. Azt látom, hogy a VOSZ szolgáltató jellege egyre erősödik, az a célunk, hogy erről minél többen tudomást szerezzenek.

Fontosnak tartja a VOSZ-taglétszámának növelését?

– Mindenképpen! Egy szervezet erejét és súlyát az határozza meg, hogy hányan bíznak meg benne, hány tagja van. A Széchenyi Kártya Program révén a hitel igénylő vállalkozók eleve a VOSZ-hoz kötődnek, s ez biztos bázist jelent. Nekünk az a feladtunk, hogy azoknak is vonzóvá tegyük a VOSZ-t, akik már nem részesei a programnak. Nem panaszkodom: bár a legkisebb megye vagyunk, Budapest után a mi tagságunk a legnagyobb.

Komárom-Esztergom megye Magyarország egyik ipari központja. Más ágazatokban milyen a fejlődés lehetősége?

– Megyénk korábban is nagyon erős volt a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, és ma is az. Régen is voltak híres mezőgazdasági komplexumaink, például a bábolnai-, a tatai-, és a komáromi állami gazdaság. És a mostani jogutódok is eredményesen végzik munkájukat. Megyénkben található a Gyermelyi Tésztagyár, amely helyi terményekből világszínvonalon, sok országba exportálja a híres gyermelyi tésztát. Emellett a turizmus és a vendéglátás fejlesztésében szintén óriásiak a lehetőségek. Tatán lakom, hétvégenként látom, hogy ezrek jönnek az Öreg-tóhoz kikapcsolódni – és nem csak helyiek. Tele vannak az éttermek, egyre több programot szerveznek, érdemes befektetni a turizmus fejlesztésébe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS