A stagnáló és csökkenő cégszámok mellett az elmúlt öt évben 50 százalékkal nőtt a milliárdos árbevételt realizáló vállalkozások száma. A legnagyobb kihívással a nagykereskedelemnek kellett szembenéznie. Minden második megszűnt milliárdos árbevételű cég 10 évnél idősebb volt – olvasható az OPTEN összegzésében.
Az elmúlt öt évben, kivéve a járvány kezdetének évét, folyamatosan emelkedett a milliárdos árbevételt realizáló vállalkozások száma. Az OPTEN adatai szerint, míg 2018-ban alig haladta meg a 10 ezret a számuk, addig 2022-ben közel 50 százalékkal több cég, azaz 15,4 ezer vállalkozás mondhatta el magáról ezt. Ez a dinamika különösen figyelemre méltó, tekintve, hogy 2022-ben a gazdasági vállalkozások száma lényegében stagnált, míg 2023-ban 12 ezerrel kevesebb cég járult hozzá az összképhez.
Nincs olyan régió vagy vármegye az országban, ahol ne találnánk milliárdos árbevételű vállalkozásokat. Legalább minden második milliárdos cég a közép-magyarországi – Budapest, Pest vármegye – régióban található, ami nem meglepő, tekintve, hogy az itt működő vállalkozások hasonló arányt képviselnek a teljes magyarországi cégbázisból. Országosan minden rendben működő harmincadik cég eléri vagy meghaladja a milliárdos árbevételt, azonban két régióban, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl, csak minden 36. és 37. cégnek sikerült ez 2022-ben.
Háromból egy milliárdos árbevételű vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás szektorban működik, és kiegészülve a feldolgozóiparral és az építőiparral, az összes milliárdos cég kétharmadát teszik ki.
Az elmúlt két évben a gazdasági teljesítmény gyengélkedett. Összességében úgy tűnik, hogy az infláció nagyobb mértékben járult hozzá az újonnan belépő vállalkozások 2022-es árbevétel-növekedéséhez, mint maga a teljesítmény növekedése.
„A 2023-as beszámolók megérkezéséig azt feltételezem, hogy a milliárdos cégek száma tovább fog nőni, függetlenül attól, hogy az összes cégszám csökkent. Ennek fő mozgatórugója a 2023. évi kétszámjegyű infláció volt, illetőleg a tavaly megszűnt cégek jellemzően már a járvány alatt küzdöttek, és árbevételük nagy része, ha egyáltalán volt, ezt követően nem érte el a milliárdos szintet” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Nem jelent garanciát a milliárdos bevétel, és az infláció sem nyújt védőhálót, 2023-ban és az azt megelőző években is nem kevés számú milliárdos céggel találkozhattunk a megszűnt vállalkozások között. Csak az elmúlt évben 271 – fióktelepek nélkül – olyan vállalkozás szűnt meg, ahol az elmúlt öt év egyikében milliárdos árbevételt realizált a vállalkozás. A cégek életpályáját érdemes hosszabb időszakokban vizsgálni, például 2023-ban 15 olyan cég szűnt meg, amelyeknél az elmúlt 5 év valamelyikében több mint 5 milliárd forintot meghaladó éves árbevételt tudott felmutatni. A 15 közül pedig 2 igazi gigavállalat, 50 milliárd forint éves árbevételt meghaladó vállalkozás volt.
A megszűnt cégek 60 százaléka felszámolás alá esett és 30 százaléka önként, végelszámolással vált meg az üzleti élettől. A megszűnt milliárdos árbevételű cégek több mint 40 százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágból érkezett és ezen cégek fele a nagykereskedelemből.
A kor nem számít – gyakran halljuk ezt, és ez igaz a megszűnt milliárdos vállalkozásokra is. Minden korosztály képviseltette magát, de csak minden ötödik vállalkozás volt 5 éves vagy annál fiatalabb, és minden második vállalkozás már átélte vagy közel volt a 2008-as válsághoz.
„A tapasztalat sem ment meg mindenkit, a változó gazdasági környezet gyors reagálásokat vár el a vállalkozóktól. A kockázatok a mai világban emelkedtek, a körültekintés még inkább szükségessé vált” – mondta Alföldi Csaba.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.