Friss kutatásban vizsgálta a hazai agrárszakemberek biotermeléssel kapcsolatos hozzáállását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Az elemzést az tette időszerűvé, hogy Magyarország kormánya új pályázatot hirdetett meg az Unió terveivel összhangban, amely szerint 2030-ig 25 százalékra kell emelni az ökológiailag művelt területek arányát. Ez nagy kihívást, de egyben lehetőséget is jelent a hazai agrárium számára is, mivel jelenleg 6,5-7 százalékos ez az arány. A kutatás eredménye vegyes, de összességében biztató hozzáállást tükröz a biokultúra szempontjából.
A 200 fős kutatás egyebek között a hazai termelők és mezőgazdaságban dolgozó szakemberek, tanácsadók ökogazdálkodással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta.
A gazdák elenyésző hányadának (12 százalék) van elvi kifogása a biogazdálkodás, mint művelési forma ellen, ugyanakkor sokaknál további feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy ők is elkötelezzék magukat ebben az irányban ‒ foglalta össze a kutatás legfontosabb tapasztalatát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az elv és a gyakorlat közötti különbséget jól szemlélteti, hogy bár csak 12 százalék zárkózott el kategorikusan attól, hogy a biogazdálkodást másnak ajánlja, amikor a saját átállásukról kérdeztük őket, már 35 százalék mondott nemet.
Ugyanakkor érdemes a másik oldalról szemlélni a kérdést. A teljes felmérésben összesen 95 százalék volt az elvben és 58 százalék a gyakorlatilag is nyitott válaszadók aránya. Ez kiemelkedően kedvező adat, hiszen jelenleg a deklarált cél 25 százalék 10 éven belül. Még ennél is kevesebben vitatták a célkitűzést az ökológiailag művelt területek bővítésére, a határozott nemmel válaszolók aránya mindössze 5 százalék volt.
Mindez alátámasztja számunkra, hogy a hazai agrártársadalom lélekben, szemléletben megérett az biogazdálkodás széleskörű, gyors terjedésére ‒ mutatott rá a vezető. A felmérés további részeiből ugyanakkor kiderül, hogy sokak fejében hamis sztereotípiák élnek a biogazdálkodásról, illetve a félelmek egy része az elégtelen tájékozottságra vezethető vissza, amin a jövőben minden eszközzel igyekszünk majd segíteni.
„Mivel az ökológiai gazdálkodást az Unió és Magyarország kormánya is támogatja, és a két intézmény a célok mellé megfelelő forrásokat, magas szakmai színvonalú programokat is rendel ‒ az aktuális pályázat éppen november 25-én zárul ‒, a 25 százalékos célt nem tartom elérhetetlennek. Ez és az agrárium párhuzamosan zajló informatikai, automatizálási forradalma alapvetően fogja megváltoztatni Európa és hazánk mezőgazdaságát a következő években. A gépesítés elterjedése óta ez lesz a legnagyobb fordulat, és végre fenntartható irányban tesszük meg” ‒ zárta szavait dr. Roszík Péter.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.