Növelte jutalékbevételét a Duna House a harmadik negyedévben

2020. 10. 21., 10:45

A harmadik negyedévben új rekordot ért el a Duna House csoport Lengyelországban és a cégcsoport egészét tekintve is: míg tavaly július-szeptemberben az ingatlanközvetítési szegmensben a cégcsoport teljes hálózati jutalékbevétele 2,6 milliárd forint volt, az idén elérte a 2,9 milliárd forintot; a lengyel piac idén a bevételek 21 százalékát adta.

A csoport tájékoztatása szerint Magyarországon a lakóingatlan piac a tavalyi szinteken kezdte az évet, majd jelentős, március utolsó hetében például 67 százalékos esést követően, május végén már a tavalyi szintre emelkedtek az eladások.

A csoport franchise ingatlanközvetítői hálózata a harmadik negyedévben összesen 2,2 milliárd forintos jutalékvolument elérve már 7 százalékos növekedésről számolt be 2019. harmadik negyedévéhez képest. S bár a saját irodák ingatlanközvetítési volumene 20 százalékkal még elmaradt a tavalyi év harmadik negyedévétől, de meghaladta az idei első és második negyedévi volument. A hitelezés újra magára talált és közelíti a korábbi szinteket – közölték.

A tájékoztatás szerint Lengyelországban az ingatlanközvetítési volumene kisebb mértékben csökkent, mint Magyarországon: az év harmadik negyedévében tapasztalható visszapattanáson túl új csúcsot értek el a lengyel franchise hálózat jutalékbevételei, 25 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szinteket. A lengyel saját irodák teljesítménye is visszaugrott a 2019. harmadik negyedévi szintre.

A hitelezésben az Alex T. Great felvásárlása következtében növekedett a cégcsoport, éves alapon 23 százalékkal bővült a közvetített hitelek folyósított szerződéses összege, ugyanakkor a megelőző negyedévekhez képest még csökkenés volt tapasztalható.

A csoport az idei harmadik negyedévben 61,6 milliárd forint hitelt közvetített, szemben a tavalyi 54,5 milliárd forinttal, az összeg mintegy kétharmadát a lengyel piac teszi ki. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS